Egy kerek évfordulóhoz érkeztünk. Éppen 140 esztendeje született Kenderesen vitéz nagybányai Horthy Miklós, régi erdélyi református kisnemesi családban. A Horthy-család 1635 óta tartozott a magyar nemesség soraiba, az kutyabőrt II. Habsburg Ferdinánd királyunk adományozta nekik. A kormányzó élete végéig politikusi példaképének I. Ferenc Józsefet tartotta, dolgozó szobájában festmény ábrázolta a királyt.
Szóban, írásban talán a legtöbbször elhangzó kérdés a magyar monarchisták felé, hogy "mit gondolunk Horthyról?!". Az 140 éves évforduló kiváló alkalom arra, hogy összefoglaljuk, amennyire tellett tőlünk objektíve és természetesen a teljesség igénye nélkül, a pro és a kontra oldalt.
Amit pozitívan értékelünk vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó országlásában;
1. Helyreállította a jogfolytonosságot, ha nem is teljes formájában, amelyet a két törvénytelen népuralmi államforma (népköztársaság, tanácsköztársaság) okozott Magyarországon.
2. Visszaállította a királyság intézményét Magyarországon.
3. Visszaállította a történeti alkotmányunk érvényességét.
4. Visszaállította a Szentkorona-tan érvényességét a magyar közjogi-, államigazgatási gyakorlatban
5. Nemzetgyűlésnek biztosította az újra alkotmányozó feladatainak az ellátását (1926-ig).
6. Leszámolt a népuralmista államformák ideje alatt szerepet vállaló személyekkel, azok térnyerését megnyugtatóan szabályozta.
7. A területi revíziót választotta az ország integritásának biztosítása érdekében, minden külpolitikai reménytelenség ellenére igyekezett azt végre is hajtani.
8. Sem a „vörös”, sem a „barna” szélsőségeknek nem engedett domináns politikai szerepet a kormányzói tisztségének a betöltése alatt, a magyar államiság védelmében.
9. Gazdasági-, társadalmi-, politikai konszolidációt indított el és kormányzói ideje alatt ezt támogatta. Ez a folyamat több helyen is szervesen kapcsolódott a magyar államfejlődés addigi menetéhez.
Amit mindenképpen erős kritika alá kell vetnünk vele kapcsolatban;
1. Két uralkodói restaurációs kísérletet (Egyik sem volt „puccs”! Felejtsük el ezt a marxista-republikánus terminológiát végre!) is meghiúsított, személyes politikai és rövidtávon nem igazolható külpolitikai érvekre hivatkozva, amelyek nem emelkedhettek volna egy ilyen kardinális jelentőségű akció támogatása, végrehajtása fölé. Külön ki kell emelnünk itt, hogy a felkent királyra való lövetés (Budaörs), a rendkívül méltatlan tárgyalási mód, a különböző kicsinyes követelések e tárgyalások során (amelyek sajnos később sem tűntek el, amikor ilyen tárgyalások zajlottak), és a királyi pár üldöztetése, fegyveres megfélemlítése (Tihany), kitoloncolása, illetve átadása egy idegen hatalom számára megengedhetetlen és megbocsáthatatlan tettek voltak a kormányzótól. Mindezek rendkívül méltatlan cselekedetek is voltak, amennyiben az uralkodó – IV. Boldog Károly – életszentségét és jámbor, a polgárháborút mindenképpen kerülő magatartását is figyelembe vesszük.
2. Az 1921-es detronizációs törvény kihirdetése. A törvény a történeti alkotmány szempontjából jogtalan és érvénytelen, hiszen a kormányzó ilyet nem hirdethet ki (mert a felkent királyt helyettesítette, azt a személyt, akit éppen ezzel „trónfosztott”), hatálybalépéséhez pedig a király nem elle6njegyezte azt. (Ez utóbbi általános probléma egyébként minden detronizációs törvénnyel kapcsolatban, amikor törvényes, felkent uralkodó van trónon a „trónfosztás” közben.)
3. Nem tartotta be önkéntes személyes ígéreteit (Schönbrunn 1918, Budapest 1920), amit tett a királynak a trónra való visszasegítése kapcsán.
4. Huszonöt évig elódázta a trón betöltésének a kérdését, csak belpolitikai szempontok miatt. Ezzel a „királynélküli királysággal” nonpluszultra helyzetet teremtett a magyar államiság történetében, amelyre semmilyen különösebb nemzeti indoka nem volt a kormányzónak és politikai körének, annál inkább több (aktuál)politikai. A kormányzónak alkotmányos kötelessége gondoskodni a trón betöltéséről az apostoli királyságunkban. Ezzel az ideiglenes állapottal valamennyire „hozzászoktatta” a magyarokat ahhoz, hogy nincsen szükség felkent királyra Mária Királyságában, csak pusztán egy autoriter államfőre.
5. Dinasztiát akart alapítani, holott ez egy ideiglenes államfői tisztség esetében nem lehetséges és nem is kívánatos. (A Regnum Marianum elve pedig kimondja, hogy az ország élén csak katolikus uralkodó állhat, Horthy pedig eleve református volt, azonkívül kisnemesi származásából kifolyóan nem kellőképpen reprezentált. Sajnos ezért Magyarországon is akadtak olyan arisztokraták, akik államfői tisztségének elismerése mellett is „parvenűnek” tartották, de ami ennél nagyobb baj, hogy Európában nem tudott igazi dinasztikus kapcsolatokat ápolni.)
6. Nem valósította meg a teljes jogfolytonosságot, hiszen a Szentkorona-tan szerint, a Szent Korona országa úgy teljes, hogyha annak feje (caput) is van, ez pedig mindig a felkent király. A területi revízió kérdése elválaszthatatlan lett volna – Szentkorona-tan szerint is – a restauráció kérdésétől.
7. Több eszközzel is megpróbálta ellehetetleníteni, sőt büntetni azokat, akik a trón betöltését tisztázni akarták (legitimisták). Nonszensz módon a „szabad királyválasztókat” támogatta (leginkább Gömbös Gyula), de ilyen választásra sem került sor a negyedszázad alatt.
8. A II. világháború szerencsés és az ország szempontjából biztonságosabb befejezése nem sikerült, az erre irányuló kísérlete sem kellőképpen előkészítve nem volt, sem a tényleges kivitelezés nem volt szerencsés. A kormányzó országlása végén a jogfolytonosság újra megszakadt (német megszállás, nyilas hatalomátvétel), amely mellé az ország teljes – kétszeres (német-nyilas, szovjet-vörös) – kirablása, kivéreztetése is párosult, amellyel gyakorlatilag megismétlődött, sőt valamennyire meg is hatványozódott az 1918-as állapot, amelyből azonban a helyreállítás a mai napig nem sikerült.
(Regnum!)
Regnum! RSS
Hozzászólás RSS
Hozzászólások
Érdekes , hogy nincs hozzászólás. Pedig szerintem sokkal életszagúbb lenne a kormányzó Úr Őfőméltóságáról társalogni mint a Habsburgokról. A XX. század legnagyobb magyarja volt, hisz egy trianoni tragédia után sikeres és büszke nemzetet teremtett a csonka országban. Visszaadta az önbecsülésünket és büszkeségünket, de ne feledjük, hogy reményt adott az elszakitott testvéreink számára is. Ez a teljesítmény !
Jó olvasni, hogy elismered erényeit.
Hibái pedig mindenkinek vannak, de a jót kell nézni és nem a hibát. Igen , bűneként róják fel, hogy nem engedte a trónra "visszatérni?" IV. Károlyt. Elismerve IV. Károly istenes életét és idealista jólelküségét, nem olyan idők jártak amikor egy , sajnos gyenge Habsburgra lett volna szükségünk.
Én egyéb hibáját nem látok vagy jelentéktelennek tartom.
Fantasztikus ember és államférfi volt aki megérdemli a nemzet főhajtását és tiszteletét.
Bár ma lenne ilyen vezérünk, mert az idők hasonlatosak.
Egyetlen kormányzó esetében sem elfogadható, hogy lövessen a felkent királyra. A jogfolytonosság mindennél fontosabb, nem szortíthat maga mellé aktuálpolitikai okokat.
Mellesleg van még megjegyzés ehhez, nem is kevés itt; http://monarchista.blogspot.com/2008/06/pro-s-kontra-140-ve-szletett-hor...
>>>>> 3. Nem tartotta be önkéntes, személyes ígéreteit (Schönbrunn 1918, Budapest 1920), amit a királynak trónra való visszasegítése kapcsán tett.
Volna erröl több részlet ?
Könnyen osztjuk mi ma az észt meleg és kényelmes szobánk adta biztonságból.
Akkor és abban a helyzetben mentendő a maradék magyar államot és a reményt a revizióra igenis úgy cselekedett a Főkormányzó Úr ahogyan kellett.
789., Hogyne volna, tessék utána olvasni Brook-Shepperdnél... Kétszer ígérte meg Horthy ezt; SChönbrünnban (cs. és k. trónt hozza vissza, Bp-en pedig a k.-i trónt).
Kedves PHJ
Arra gondoltam, hogy ide (valahova) tenne néhány részletet a dologról. (google csak pár oldalt engedett megnézni az emlitett könyvböl)
Én erröl Vágó Pál, egykori nemzetiszocialista képviselötöl olvastam, hogy József nem azért jött Magyarországra mert hirtelenjében ilyenje támadt, hanem mert Horthyval annak idején megállapodott, hogy Horthy csak ügyvivö mig a koronázásra alkalmas idö el nem érkezik. Azonban Horthynak saját trónraülési ábrándjai voltak.
A 9. ponthoz odatartozna, hogy angol kérésre visszakényszeritette az országot az arany alapra, ami pénzhiányt és válságot eredményezett
Kicsit sajnálom, hogy Szálasi kinevezése kimaradt a hibák közül.
Talán azért mert a kormányzó NEM nevezte ki. ;S
Nekem úgy rémlik, mintha az ő aláírása lenne azon az iraton.
Egyébként a dokumentum megtekinthető az Országos Levéltárban, azok számára is, akik hiányoztak a történelem óráról.
Nem is kormányzónak nevezte ki, hanem nemzetvezetőnek. Azzal kapcsolatban pedig, hogy a törvénytelenség és az erőszak teremt e törvényt érdemes megvizsgálni a gyakorlatot is. Pont Szálasi kinevezése miatt tudják a magyar nemzetre máig ráhúzni a kollektív bűnösség dogmáját. És ebben a kérdésben Horthy az egyik felelős.
Ez önellentmondás. Az, h ki mit mond egy dolog. A másik meg, h Horthy erőszakkal írt valamit alá, ami nem érvényes, mert nem jogszerű. Ezt elmondta a német követnek is, aki kicsikarta ezt.
Mi is az önellentmondás? Mert én nem nagyon találom. Úgy érzem elsiklunk egy kicsit a lényeg felett, bár meg kell mondjam örülök, hogy valaki egyáltalán elmélkedik a dolgon. Először azt mondtad, hogy nem nevezte ki. Aztán azt mondod, hogy nem törvényes és nem jogszerű. A kettő nem ugyanaz. Másrészt meg nem biztos, hogy ebben a kérdésben az a legfőbb szempont, hogy jogszerű e vagy nem. A terror nem jogfolytonosság alapján működik. Horthy megtehette volna, hogy nem írja alá azt a bizonyos okmányt. Egy államférfinak nem a családja és nem a gyereke sorsa kell, hogy lebegjen a szeme előtt, ennél egy kicsit tovább kell látnia. Annak a bizonyos papírnak a szignálása nagyon sokat jelentett Magyarországra nézve és még ma is sokat jelent. A párizsi béketárgyalásokon nem sokat foglalkoztak azzal, hogy a kinevezés kényszerhatására történt e vagy sem.
A béketárgyaláson ez a legkevésbé sem számított. Csak az itthoniak foglalkoztak azzal, még e köztársaság sem volt jó pont a Nyugatnak meg a SZU-nak. Ha nem érvényes és ha zsarolnak, akkor más a szituáció azt gondolom. Megtehetette volna, de nem tette. Az álláspontját elmondta, a helyzet meg tiszta volt a magyar közjog alapján.
A hatályos magyar törvények alapján Szálasi Ferenc kinevezése törvényes volt.
E köztársaság alapján mit értesz?
"Megtehette volna, de nem tette?" Magyarország kormányzójának a nemzet és az a Magyar Állam érdekeit kell szeme előtt tartania.
"A béketárgyaláson ez a legkevésbé sem számított." A párizsi béketárgyalások során miért válik a Harmadik Birodalom utolsó csatlósává?
Kérlek pontról pontra válaszolj a kérdéseimre.
Bocsánat PKL, meg minden zöld testvér, de unom ismételni magamat, csak arra válaszolok, aki veszi a fáradtságot és elolvassa az itteni írást és történeti tényekkel száll vitába. A vélemény olyan, mint a fenék, mindenkinek van. 22.335.123-szor nem írom le ugyanazt már. Betartás!
Sosem fogom megérteni - bár a választ magam is sejtem - miért van az, hogy egy bevallottan zöld-szívű nyilaspalánta egy monarchista oldalt szemel ki magának történelmietlen és romboló nézetei reklámozására.
Ha ez igaz lenne, akkor már Horthy is zöld ingben mászkált volna - még sem tette.
Ennyire alacsony az olvasottságuk, vagy valamilyen istentelen oknál fogva azt gondolják, hogy a monarchisták és köztük bármiféle átfedés is lehetséges lenne?
Ebből is látszik, vannak örök életre bukásra ítélt ideológiák, amik lehet, hogy 5 percig működni próbálnak, aztán eltűnnek, mint Owen falansztere, meg Lenin hadikommunizmusa.
Igaz - van egy szólás - mozogj mindig olyan környezetben, hogy ha valami jó történik, nyugodtan rád foghassák, hogy te csináltad.
Szálasi, mind gondolkodó, mint legitim közszolga?
Ha Szálasi gondolkodó, akkor Lenin és Hitler is az volt.
A fecsegés ugyanis sokszor csak a gondolatok hiányát fedi el.
Ezekre a sületlenségekre a legbolondabb közjogász is elnézően, keserű mosollyal a szája szegletében reagálna.
"Ferenc József, Horthy és Kádár 20 év alatt egy komoly krízis után konszolidálni tudták az országot. Külföldi elismerést szereztek, javult az életszínvonal. Ez óhatatlanul eszébe jut most az embereknek."
Cikk Horthy Miklós jelenlegi közmegítéléséről itt:
http://index.hu/belfold/2009/11/16/hothy_interju/?rnd=769
...és íme egy másik:
http://index.hu/video/2009/11/16/index_csiraztato_horthy_miklos/
úgyhogy kár itt parázni a Horthy nevű csávón, hogy jó csóka volt-e vagy full gáz az ipse, az Index megmondja a tutkót, osztan még a töri könyvet se kell kinyitni!
Ez az indexes videóról az jutott eszembe, ha ennyit tudnak Horthyról az nem a legjobb, ha meg ennyit se, akkor mi értelme?...;(
Én nem az unalomtól kapcsoltam ki a videót, hanem a hányingertől...