Írta: Habsburg Ottó (*).
Elérkeztünk most az Állam alaki aspektusának - monarchia versus köztársaság - kérdéséhez, amely többnyire sokkal inkább emocionális, mint racionális nézőpontból kerül megvitatásra. A vita ad hominem [érzelmi alapokon, egyes személyekre vonatkozóan - a ford. megj.] zajlik. A királyi trónok néhány méltóság és tekintély nélküli birtokosát felsorolják, majd őket állítják be a monarchia példáiként. Azonban a monarchia védelmezői sem különbek. Korrupt hivatásos politikusokra mutogatnak, akikből épp elegendő akad, és azt állítják, ez a republikánus alkotmány szükségszerű következménye. Egyik sem átgondolt, észokokon nyugvó érvelés. Voltak jó és rossz monarchiák - miként jó köztársaságok is (mint Svájc), illetve olyanok, amelyek messze nem méltóak ugyanerre a minősítésre.
Mindent egybevetve ugyanis minden egyes emberi intézménynek megvan a jó és rossz oldala. Amíg ezt a világot emberek lakják és nem angyalok, bűnök és hibák továbbra is elő fognak fordulni... A republikánusok előszeretettel állítják, hogy a monarchikus kormányzati rendszer az arisztokrácia uralmát jelenti. A monarchisták ezzel szemben rámutatnak a jelenlegi köztársaságok gazdasági nehézségeire, az adóterhekre, illetve az állam beavatkozására a magánéletbe, összevetve mindezt az 1914 előtti monarchiák szabadságával és gazdasági jólétével. Egyik érvelés sem meggyőző. Azt a régi propagandista trükköt alkalmazzák, hogy teljesen különböző okokból származó következményeket hasonlítanak össze. Aki őszinte és becsületes, a jelenlegi monarchiákat veti egybe a mai köztársaságokkal. Ekkor nyilvánvalóvá válik, hogy a születési arisztokrácia egyáltalán nincs jelen nagyobb arányban vezető pozíciókban a monarchiákban, mint a köztársaságokban, és hogy minden állam, legyen bármilyen a kormányzati formája, egyaránt érintve van napjaink súlyos problémáiban.
A köztársaságpártiak emellett gyakran állnak elő azzal, hogy a monarchia a múlt kormányzati formája, míg a republikanizmus a jövőé. Egészen csekély történelmi ismeret is elegendő eme állítás megcáfolására. Mindkét forma létezik már a legkorábbi idők óta (jóllehet a monarchikus korszakok rendszerint jelentősen tovább tartottak, mint a köztársaságiak). Mindenesetre félrevezető egy intézményt, amely már az ókori Görögországban, Rómában és Karthágóban is megtalálható, a jövő kormányzati formájának nevezni.
Bármely objektív vitában egyébként a megfelelő helyre kell besorolnunk ezt a kérdést értékeink hierarchiájában. Nem véletlen, hogy a kormányzat "formájáról" beszélünk. Nagy különbség van az Állam "formája" és "tartalma" - avagy célja, rendeltetése - között. Utóbbi a raison d'etre, az állam létének lényegi oka és lelke, míg az előbbi egy élőlény testi alakjának felel meg. Az egyik természetesen nem létezhet a másik nélkül, de az értékek egészséges hierarchiájában a lélek magasabb rangú, mint a test.
Az Állam alapvető rendeltetése, "tartalma" a természetjogban nyugszik. Az Állam nem öncél; az állampolgárok érdekében létezik. Következésképpen tehát nem minden jog forrása (amely állítás még mindig túl széles körben elfogadott) és nem mindenható. Hatalmának állampolgárainak jogai szabnak határt. Csak azokon a területeken cselekedhet szabadon, amelyek kívül esnek az állampolgárok szabad kezdeményezésein. Az Állam így minden időkben a természetjog szolgája.
Feladata gyakorlati érvényt szerezni ennek a törvénynek; semmi több.
Ha az Állam küldetése a természetjog gyakorlati megvalósítása, a kormányzat formája egy olyan módszer, amely révén a közösség megkísérli elérni ezt a célt. Szintén nem öncél, s ez meg is magyarázza ennek a teljes kérdéskörnek a viszonylag alárendelt fontosságát. Kétségtelenül komoly jelentősége van a helyes eszközök megválasztásának, mivel ez a választás határozza meg, hogy a cél megvalósítható-e vagy sem. Ám ami a politikai életben állandó, az egyedül a természetjog. Az eme jog megvalósítására tett gyakorlati erőfeszítések során mindig figyelembe kell venni a pillanatnyi feltételeket. Egy minden körülmények között örökösen érvényes kormányzati formáról beszélni a tudatlanság és elbizakodottság jele.
Innen nézve már talán érthető, hogy hiábavaló megpróbálni megszabni - többnyire téves filozófiai premisszákból kiindulva - egyik vagy másik kormányzati forma objektív értékét. A vita csak akkor válik gyümölcsözővé, ha szem előtt tartjuk azt a célt, amelynek minden ilyen forma a szolgálatára rendeltetett. Következésképpen nem az a vizsgálandó kérdés, hogy milyen értéket tulajdonítunk a monarchiáknak és köztársaságoknak. Azt a kérdést kell feltennünk magunknak, hogy melyik forma kínálja a legjobb esélyeket a természetjog védelmére a jelenlegi körülmények között?
Ha ezt a kérdést tisztáztuk, továbbléphetünk két másik problémára, amelyeket bevonnak ebbe a vitába és a kialakult légkört megmérgezéssel fenyegetik. Állandó polémia zajlik a monarchizmus, a republikanizmus és a demokrácia közötti viszonyokról. Itt ismét korunk, a propaganda és a szlogenek korának zavaros gondolkodásmódjára jellemző sajátosságokkal találjuk szembe magunkat. A demokrácia fogalma végtelenül rugalmassá és tággá vált. Oroszországban összeegyeztethető a tömeges kivégzésekkel, a titkosrendőrséggel és a munkatáborokkal. Amerikában viszont - és alkalmanként Európában is - gyakran még a politológusok is képtelenek különbséget tenni a köztársasági felfogás és a demokrácia között. Továbbá mindkét kifejezést olyan fogalmak és jellemzők megnevezésére alkalmazzák, amelyek a politika síkján túl a közgazdaság vagy a szociológia területéhez is hozzátartoznak. Tehát világosan meg kell határozni, hogy - általánosságban szólva - a demokrácia az emberek közreműködési jogát jelenti saját fejlődésük és jövőjük irányának meghatározásában.
Ha elfogadjuk ezt a definíciót, láthatjuk, hogy a két klasszikus kormányzati forma egyike sincs természeténél fogva összekapcsolva a demokráciával. A demokrácia mindkét forma alatt működhet, amint elő is fordul tekintélyelvű köztársaságokban éppúgy, mint monarchiákban. A monarchisták valójában gyakran hangoztatják, hogy a demokrácia jobban működik egy királyságban, mint egy köztársaságban. Ha napjaink Európáját vesszük szemügyre, bizonyosan van némi igazság ebben a tételben, noha érvényessége időben és térben korlátozott lehet. Ugyanakkor szükséges kihangsúlyozni, hogy a hagyományaikban erősen gyökerező kis államokban, például Svájcban, a demokrácia és a republikanizmus képes sikeresen együtt létezni.
Még ennél is hevesebb vitákat kelt a monarchizmus és a szocializmus, illetve a republikanizmus és a szocializmus kérdése. Ennek oka, hogy a német nyelvet beszélő országokban a hivatalos szocialista pártok nagy többsége szemléletmódját tekintve republikánus. Ebből következik a szűk látókörű és műveletlen elmékben az a hiedelem, hogy a szocializmus és a monarchizmus összeférhetetlenek. Ez a meggyőződés egy alapvető tévedésnek tulajdonítható. A szocializmus - legalábbis mai formájában - lényegében egy gazdasági és társadalmi program. Semmi köze a kormányzat formájához. Némely szocialista pártok republikanizmusa nem a meglévő programjaikból fakad, hanem vezetőik személyes meggyőződésének tudható be. Ezt mutatja az a tény, hogy a valóban erős európai szocialista pártok többsége nem republikánus, hanem monarchista. Ez a helyzet Nagy-Britanniában, Skandináviában és Hollandiában is. Ezekben az országokban nem csupán kitűnő a kapcsolat a Korona és a szocialisták között, hanem az a benyomásunk támad, hogy a királyság jobb táptalaja a munkásosztály pártjainak, mint egy köztársaság. Mindenesetre a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a szocializmus tovább marad hatalmon egy királyságban, mint egy köztársaságban. A Brit Munkáspárt egyik kimagasló vezetője ezt a Korona mérséklő és egyensúlyteremtő hatásával magyarázta, amely lehetővé tette a szocialisták számára, hogy programjukat lassabban, ésszerűbben, és ily módon sokkal sikeresebben vigyék végig. Ugyanakkor a pártok felett álló uralkodó elégséges biztosítékot nyújtott az ellenzék számára, így annak nem kellett szigorú óvintézkedésekhez folyamodnia hatalma visszaszerzése érdekében. Sokkal nyugodtabban figyelhette a fejlesztéseket.
Akár igaz, akár nem, a tények azonban azt bizonyítják, hogy indokolatlan mesterséges választóvonalat húzni a monarchizmus és a szocializmus, vagy a monarchizmus és a klasszikus demokrácia közé. Ugyanez vonatkozik a republikanizmusra is. Még valamit meg kell említenem. Gyakorta összetévesztik, különösen azok, akik nem járatosak az államtudományban, a monarchiát, mint kormányzati formát, és az egyik vagy másik királyi dinasztiát; vagyis a monarchizmust és a legitimizmust.
A legitimizmus egy sajátos kötődés egy személyhez vagy egy dinasztiához, valami, amit aligha lehet ésszerű és objektív szavakkal megvitatni. Egy-egy szubjektív érzés kérdése, és ily módon csupán ad hominem érvekkel védhető vagy támadható. Jelen probléma bármiféle racionális tárgyalásához világos különbségtételre van szükség a monarchizmus és a dinasztikus legitimizmus között. Az Állam kormányzati formájának kérdése egy politikai probléma. Ezt tehát attól a családtól vagy személytől függetlenül kell megvitatni, aki az Állam élén áll vagy állt. Még a monarchiákban is előfordulnak dinasztikus változások. Mindenesetre egy intézmény sokkal fontosabb, mint képviselői; utóbbi halandó, míg az előbbi, a történelem nyelvén szólva, halhatatlan.
Egy kormányzati formát úgy vizsgálni, hogy csupán a jelenlegi képviselőit vesszük szemügyre, groteszk eredményekhez vezet. Ebben az esetben a köztársaságokat sem politikai alapokon kellene megítélni, hanem az elnökeik jellemvonásai alapján. Ez természetesen a méltánytalanság netovábbját jelentené.
Hozzá kell még tennem, hogy a republikánus Európában a monarchizmus élharcosai között viszonylag kevés a legitimista. XIII. Alfonz spanyol király egyszer megjegyezte, hogy a legitimizmus nem képes túlélni egy generációt. Ott van értéke, ahol létezik egy erősen megalapozott, tradicionális kormányzati forma, amellyel az állampolgárok többsége elégedett. De ez a fajta legitimizmus a köztársaságokban éppúgy megtalálható, mint a monarchiákban. Beszélhetünk republikánus legitimizmusról Svájcban és az Egyesült Államokban, csakúgy, mint monarchista legitimizmusról Nagy-Britanniában és Hollandiában. Európa legtöbb országában természetesen olyan mély változások történtek az évszázadok folyamán, hogy sokkal ritkábban bukkan fel a legitimizmus. Ilyen feltételek között különösen veszélyes emocionális érveléshez folyamodni.
Most vagyunk abban a helyzetben, hogy definiálhatjuk, mit is értünk monarchia és köztársaság alatt. A monarchia egy kormányzati forma, amelyben az Állam fejét nem választják, és aki hivatalát magasabb törvényre alapozza, azon a jogcímen, hogy hatalma transzcendens forrásból fakad. Egy köztársaságban az Állam legfőbb méltóságát választják, ebből fakadóan hatalmát megválasztóitól eredezteti, azaz attól a csoporttól, aki megszavazták őt.
Félretéve a pusztán emocionális megfontolásokat, jó érvekkel szolgálhatunk mindkét alapvető kormányzati forma mellett. A legfontosabb érvek a republikanizmus javára a következőkben foglalhatók össze: Először is, a köztársaságok, néhány kivétellel mind szekuláris, világi államok. Nincs szükségük rá, hogy Istenre hivatkozzanak tekintélyük és hatalmuk igazolásához. Szuverenitásukat, a tekintélyen alapuló hatalmuk forrását a néptól eredeztetik. A mi korunkban, amely egyre növekvő mértékben elfordul a vallásos felfogásoktól, vagy legfeljebb a metafizika birodalmán belül hivatkozik rájuk, a szekuláris alkotmánykoncepciók és a kormányzás szekuláris formája sokkal könnyebben elfogadhatóak, mint egy olyan forma, amely utolsó mentsvárként a teokratikus eszmékben gyökerezik. Ennél fogva egy köztársaság sokkal könnyebben teszi magáévá az Emberi Jogok szekuláris formáját. Úgy tűnik, a kormányzás ezen formájának előnye abban rejlik, hogy szorosabb kapcsolatban áll korunk szellemiségével, és így a lakosság nagyobb tömegeivel.
Emellett az Állam fejének megválasztása nem csupán véletlenszerűen a születéstől függ, hanem az emberek vagy egy elit akaratán. Az elnök hivatali ideje korlátozott. Elmozdítható, és ha nem elég rátermett, könnyedén pótolható. Ő maga is hétköznapi állampolgár, közelebbi kapcsolatban áll a valódi élettel. Továbbá remélhető, hogy a jobb oktatás révén a tömegek egyre inkább képesek lesznek a megfelelő embert kiválasztására. Egy monarchiában viszont, ha egy rossz uralkodó egyszer a trónra került, szinte lehetetlen elmozdítani őt a teljes rezsim megdöntése nélkül. Végezetül azt állítják, hogy az a tény, hogy - legalábbis elméletileg - bármelyik polgár elnök lehet, ösztönzi a politikai felelősségvállalást és segíti a lakosságot a politikai érettség megszerzésében. Egy monarchia partiarchiás karaktere ezzel szemben arra készteti az állampolgárokat, hogy uralkodójukban megbízva rá támaszkodjanak, áthelyezve minden politikai felelősséget a vállaira.
A monarchia védelmében a következő érvek hozhatóak fel: A tapasztalat azt mutatja, hogy a királyok többnyire jobban, nem pedig rosszabbul uralkodnak az elnököknél. Ennek igen praktikus magyarázata van. Egy király a saját hivatalára született. Ebben nőtt fel. Ő, a szó legvalódibb értelmében, egy "profi", az államvezetés művészetének szakértője. Az élet minden területén a tökéletesen képzett szakembert többre becsülik, mint egy amatőrt, legyen az bármilyen ragyogó elme is. Különösen egy nehéz, roppant gyakorlatias tárgyban - és mi lenne bonyolultabb a modern Államnál? - a tudás és a tapasztalat többet nyom a latban a puszta éleselméjűségnél. Annak veszélye természetesen fennáll, hogy alkalmatlan személy örökli a trónt. De egy Hitlert nem választottak-e meg vezetőnek, és egy Warren Harding (**) -ot elnöknek? A középkor klasszikus monarchiáiban szinte mindig lehetséges volt egy nem rátermett trónörököst egy megfelelőbbel helyettesíteni. Csupán a monarchia hanyatlásának idején, Versailles elegáns zsarnokságának korában hagytak fel ezzel a helyesbítő szokással. Semmi sem helyénvalóbb dolog egy modern monarchiában, mint egy olyan döntőbíróság, amely szükség esetén beleszólhat a trón öröklésének sorrendjébe.
Sokkal fontosabb azonban a király "professzionális" kvalifikációinál az a tény, hogy nem kötődik egyik párthoz sem. Nem a szavazók zömének vagy befolyásos érdekek támogatásának köszönheti pozícióját. Egy elnök viszont mindig lekötelezettje valakinek. A választások költségesek és fáradságos küzdelmet jelentenek. A pénz hatalma és a nagy tömegszervezetek mindig éreztetik hatásukat. Ezek segítsége nélkül szinte lehetetlen államfővé válni egy köztársaságban. Az efféle támogatásokat azonban nem adják ingyen. Az Államfő továbbra is függeni fog azoktól, akik a nyeregbe segítették. Ebből következik, hogy az elnök többnyire nem az egész nép elnöke, hanem csak azoké a csoportoké, akik elősegítették hivatalba jutását. Ily módon a politikai pártok vagy gazdasági érdekcsoportok átvehetik a legmagasabb vezető pozíciókat az Államban, amely többé már nem az egész néphez tartozik, hanem ideiglenesen vagy tartósan az állampolgárok egyik vagy másik csoportjának kiváltságos birtokává lesz. Ebből fakadóan fennáll az a veszély, hogy a köztársaság megszűnik minden állampolgár jogainak védelmezője lenni. Ez, ahogy azt a monarchisták hangsúlyozzák, napjainkban különösképpen veszélyes. Manapság ugyanis az egyének és a kisebbségi csoportok nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint valaha. A pénzügyi-hatalmi tömörülések és az óriási, befolyásos szervezetek gyakorlatilag mindenhol a "kisembert" fenyegetik. Egy demokráciában különösen nehéz az utóbbinak a hangját hallatnia, mivel a lakosság eme szekciója nem könnyen mozgósítható és megszervezhető, gazdasági jelentőséggel pedig nem bír. Ha az Állam legfelsőbb csúcsa is a politikai pártok kezébe kerül, nem lesz senki, akihez a gyengék segítségért folyamodhatnának. Egy monarchikus uralkodó viszont - azt állítják - független, és minden állampolgárért egyaránt felelős. Kezeit nem kötik meg a hatalmasok, és képes megvédeni a gyengék jogait is. Különösen a mély gazdasági és társadalmi átalakulások korában van kiemelten nagy jelentősége annak, hogy az Államfő a pártok felett álljon...
Végül, a Korona hozzásegíti a politikai életet ahhoz a stabilitáshoz, amely nélkül semmilyen nagyobb probléma nem oldható meg. Egy köztársaságban hiányzik ez a szilárd alap. Bárki van is hatalmon, pozitív eredményeket kell elérnie a lehető legrövidebb időn belül, különben nem fogják újra megválasztani. Ez rövid távú politikai célkitűzésekhez vezet, melyek nem képesek sikerrel megbirkózni a világtörténelmi méretű problémákkal.
Még egy további pont is van, amelyet át kell tekintenünk, mielőtt választ adhatnánk arra a kérdésre, hogy vajon melyik kormányzati forma szolgálja a legjobban a közösséget a jövőben. Általánosságban azt lehet mondani, a demokratikus köztársaságok a törvényhozói hatalom által uralt kormányzati rendszereket képviselik, míg a tekintélyelvű rendszerekben a végrehajtói hatalom dominál. A bírói hatalom már régóta elveszítette primátusát, amint azt korábban bemutattuk. Legkorábbi kifejeződését a keresztény királyságokban lelhetjük fel. Gyakran elfelejtik, hogy az igazi uralkodó mindig a jog és az igazság védelmezője volt. A legősibb uralkodók - a Szentírás királyai - a bírák közül kerültek ki. Szent Lajos francia király az igazságszolgáltatást tekintette legnemesebb feladatának. Ugyanezt az elvet fedezhetjük fel a sok német "palotagróf" esetében is, ugyanis a palatinus (***) a király-császár küldötteként szintén a jog és az igazság őrzője volt. A nagy középkori monarchiák története tanúsítja, hogy a király törvényhozói hatalmát - még az olyan hatalmas királyokét is, mint V. Károly - keményen korlátok közé szorította a helyi önrendelkezési jog. Ugyanez igaz az uralkodó végrehajtói funkciójára is. Elsősorban nem törvényhozó vagy legfelsőbb végrehajtó volt, hanem bíró. Minden más funkció ehhez képest alárendelt szerepet játszott, és csak a szükséges mértékben élt velük, hogy igazságszolgáltatói funkcióját hatékonyabban fejthesse ki.
Ennek az intézményi elrendezésnek az oka világos. A bírónak kell értelmeznie a jog és az igazság jelentését, és hogy ezt megtehesse, függetlennek kell lennie. Elengedhetetlen, hogy ne legyen lekötelezettje senkinek sem azért, mert ebbe a pozícióba, ebbe a hatáskörbe került. Legalább a legfőbb bíró esetében ennek így kell lennie. Ez csakis egy monarchiában lehetséges. Egy köztársaságban ugyanis még a jog legmagasabb rangú őre is más forrásból kapja pozícióját, amelynek felelősséggel tartozik és amelytől bizonyos mértékig továbbra is függeni fog. Ez nem igazán kielégítő helyzet. A legfontosabb feladata ugyanis nem az, hogy ítéletet hozzon aktuális jogi vitákban, hanem hogy őrt álljon az Állam rendeltetése és a természetjog felett. A legfelsőbb bíró feladata mindenekfelett annak szemmel tartása, hogy valamennyi törvény az Állam alapelveivel, azaz a természetjoggal összhangban legyen. Az uralkodó vétójoga a parlament által elfogadott törvényekre vonatkozóan ennek az ősi funkciónak a maradványa.
Az Állam jövőbeni formája valami teljesen új lesz, valami olyan, amely megjeleníti az örökérvényű alapelveket a jövőnek megfelelő alakban, a múlt hibái nélkül. A királyi funkció öröklődő jellegének igazolását nem csupán a trón örökösének "professzionális" felnevelésében találhatjuk meg. Nem is pusztán a politikai hierarchia csúcsán fennmaradó folytonosság kérdése ez, noha egy ilyen folytonosság igen kívánatos, ha generációkon átívelő tervezésről van szó. Legmélyebb igazolása abban a tényben rejlik, hogy az örökletes uralkodó rangját és tisztségét nem egyik vagy másik társadalmi csoportnak köszönheti, hanem egyedül Isten akaratának. Ez a valódi jelentése annak a gyakran félreértett kifejezésnek, hogy "Isten kegyelméből", amely mindig szolgálatot és feladatot fejez ki. Tévedés volna egy Isten kegyelméből uralkodó király részéről, ha kivételes lénynek tekintené magát. Éppen ellenkezőleg, "Isten kegyelme" mindig arra kell emlékeztesse őt, hogy nem saját érdemeinek köszönheti pozícióját, hanem hogy az igazság szolgálatában szakadatlan fáradozással kell bizonyítania alkalmasságát.
Miközben tehát sok minden szól az Állam legfőbb rangjának örökletes átadása mellett, létezik egy súlyos hátránya is, amelyet már említettünk. Ha az öröklés automatikusan megy végbe, fennáll annak a lehetősége, hogy a trónt egy alkalmatlan személy foglalja el. Ez a monarchikus rendszer legnagyobb veszélye. Másrészt ez a veszély csak azóta áll fenn, mióta létrejött Versailles rugalmatlan legitimizmusa, és a klasszikus monarchiákban valamilyen formában jelen lévő biztosítékok, óvintézkedések eltűntek. A jövőbeni monarchikus alkotmányok esetében szükséges tehát ilyesfajta biztosítékok beépítése is. Hiba volna átruházni ezt a feladatot politikai testületekre, ugyanis ezzel kitárnánk az ajtót a magánérdekek előtt. A döntést egy bírói testületre kellene bízni. A király, mint az Állam legfelsőbb alkotmánybírája, nem gyakorolhatja hatáskörét légüres térben. Segítségére kell, hogy legyen egy olyan szerv, amely a legfőbb bírói hatalmat testesíti meg, s amelynek ő áll az élén. Ennek a testületnek kell kimondania, hogy egy törvény vagy szabályozás alkotmányos, azaz az Állam céljaival összhangban álló-e. Ha az uralkodó elhalálozik, a többi bíró továbbra is hivatalban marad. Az ő kötelességük állást foglalni a trón várományosának rátermettségével kapcsolatban, és amennyiben szükséges, helyébe léptetni az örökösödési sorrendben utána következő jelöltet.
Az Államfő tevékenysége kétségtelenül nem korlátozódhat pusztán a jog területére, mivel meghaladja azt. Ő felügyeli a végrehajtói hatalmat is, ugyanis az ő kötelessége szemmel tartani azt is, hogy az igazságszolgáltatás során hozott döntések a gyakorlatban is megvalósuljanak. Mindazonáltal ezek a feladatok csak másodrendű jelentőséggel bírnak. Egy huszadik századi király az igazságszolgáltatás feladatkörében találja meg elsőleges igazolását.
+++
Habsburg Ottó főherceg (sz. 1912) az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó trónörököse, a Habsburg-Lothringen-ház jelenlegi feje, így Ausztria és Magyarország trónjainak várományosa. Több könyvet és számos tanulmányt írt, melyek európai és amerikai tudományos folyóiratokban jelentek meg; a Leuveni Egyetemen doktori fokozatot szerzett filozófiából. Egyik fő érdeklődési területe a Pán-Európa eszme, számtalan előadást és publikációt szentelt a kontinentális egység szükségességének. The Social Order of Tomorrow (London: Oswald Wolff, 1958) című könyvében azt igyekszik bizonyítani, hogy a monarchiának napjainkban is, sőt, sokkal inkább, mint valaha, helye van a modern világban. A fenti részlet az "Állam a huszadik században" című fejezetből származik, melyben a monarchikus és a republikánus kormányzati formák különböző előnyeit és hátrányait mérlegeli.
Fordította: Umenhoffer István.
Lábjegyzetek: PHJ.
(*) Részlet a The Conservative Tradition in European Thought, Copyright 1970, Educational Resources Corporation kötetből. A magunk részéről nagyon örülünk neki, hogy tudomásunk szerint itt jelenik meg először magyarul a Királyi Fenség olyan írása, amely egy kicsit árnyalhatja a képet róla idehaza.
(**) Warren G. Harding az Amerikai Egyesült Államok 29. elnöke, aki engedékenysége mellett arról volt hírhedt, hogy a legnagyobb botrányok voltak az elnöksége ideje alatt. Az „amerikanizmus” vagy „izoláció” politikai programját hozzá fűzik („Előbb saját házunk táján kell tökéletes rendet teremtenünk, mielőtt kísérletet teszünk az Óvilág megszilárdításának csodájára! Nevezzék önzésnek, vagy nacionalizmusnak, ha tetszik, de én a hazafias rajongás inspirációjának nevezem, hogy először Amerikát biztosítsuk, először Amerikát szilárdítsuk meg, először Amerikát virágoztassuk fel!”).
(***) Itt a nádorról, illetve a nádori tisztségről van szó, amely a Magyar Királyságban is jelen volt Szent István király óta és a király helyettese volt gyakorlatilag. A Habsburg-Lothringen Ház ún. „palatinus ága”, a nádori ág (Sándor, József, István nádorok). A palatinus ág későbbi magyar híresebb leszármazottai; Habsburg–Toscanai József Ágost főherceg IV. Boldog Károly király homo regiusa, kormányzó, az első vitéz, a Vitézi Rend második főkapitánya, illetve a ma is élő Habsburg–Lotharingiai József Árpád főherceg, a Vitézi Rend negyedik főkapitánya.
(Regnum!)
Regnum! RSS
Hozzászólás RSS
Hozzászólások
Ha valaki a Habsburgokat akarja visszahozni az vagy nagyon gonosz vagy szimplan hulye. Annyi gonoszsagot amit ez a svajci zsido tollkereskedo maffia elkovetett ellenunk ezer ev sem torolheti el. Ennek a Habsburgnak normalis orszagban azonnal a bortonbe lenne a helye ha belep Magyarorszagra. Hogy is jutottak ezek a tetuk hatalomra?
1440-ben Habsburg Frigyes biztatasara Habsburg Albert ozvegye Kottinger Janosneval ellopatja a magyar Szent Koronat. A nemzet es Matyas kiraly visszaveszi. De hogyan?
Olyan anyagi aldozatot vallalunk ami irtozatos. A Fugger bankhaz [Nem ismeros? Ezek ma is ugyanott vannak ahol a Fuggerek voltak] szakertoi kiszamitanak egy osszeget hogy ennyi es ennyi arany mert nincs megnevezve a mertekegyseg.[40 ezer arany 1 tonnas rudakba?] Nem tudjuk.
Azert ennyi mert a Fuggerek szerint ennyi aranyat egy orszag kiralysaga sem tud eloteremteni.
Itt jon a szerencsenk mert Matyas azt mondja rendben. Hiaba tudja Habsburg Frigyes hogy ahol a korona ott a magyar jogrend es a Magyar Kiralysag.
De rettentoen kapzsi. Szerinte a korona nem er annyit az ezust, arany es dragakovekkel sem. De azert elkuldi a valaszt. Ha van 40 ezer meger az 60 ezret is. Erre is rabolint Matyas. Vegul 80 ezernel all meg az alkudozas. [Ennek a felerol is azt tartottak hogy nincs orszag ami ezt elo tudja teremteni.]
Vegul meg egy zaradekot is belefoglaltatnak a Habsburgok. Ha a kiraly torvenyes orokos nelkul hal meg rajuk szall vissza a korona es a kiralysag.
Na ez milyen viselkedes?
Ellopnak valamit majd akitol elloptak azzal megfizettetik a visszaadasat, de meg halaleset eseten vissza is akarjak kapni ingyen es meg egyeb plusz javakkal megspekelve.
Aztan Becsben megmergezik Hunyadi Matyast.
Ha ez a weboldal ezt nemtudja az nagyon szomoru. Ha tudja es ennek ellenere ez a Habsburg itt vigyoroghat akkor meg hamis az egesz.
Igen en is szeretnem a szent koronatant es a kiralysagot vissza. De abba Habsburgnak nincs helye. Azt elore meg is josolhatom ha ez meg meg is tortenne sokan lennenek akik ennek a tetu csaladnak nekimennenek.
Nem kelletek Habsburgok!
A Magyarok Nyilaitol Mentsen Meg teged a Joisten!
Üdv!
Nézzük a rokoni szálakat:
http://regnumportal.hu/node/224
Ezzel megvolnánk, legalábbis a rokoni szálakkal, hogy tisztázzuk a trónöröklés jogának kérdését. Nézzük a kettős királyválasztás és Szapolyai János negatívumait, akkor is kiderül, hogy maguk a magyar főurak sem tudták mi legyen. Aztán ne hanyagoljuk azon tényt sem, hogy voltak nagyszerű uralkodóink is a Habsburg-házból (Ferenc József, IV. Boldog Károly, hogy csak kettőt említsek, a legutolsókat), és persze voltak kevésbé jók, illetve kifejezetten károsak. Amiket felsoroltál abban van valóban igazság, még ha sok is a csúsztatás, de inkább alanyilag érdemes vizsgálni az Uralkodó-házat. Pl. ha a várak felrobbantásával jössz, meg hogy sajnos ők is benne voltak egyes kisebbségeink uszításában akkor azt mondom, hogy jogos az észrevétel, de így csak hőzöngésnek tűnik.
Aztán konkretizálva ezen írásra nem is reflektáltál, mintha nem is érdekelne, hogy mi van leírva. Egyetértesz-e vele, vagy nem? Szerinted miben téved, te hogyan látod. Azonban mi, a szerkesztők, ezt egy kiváló írásnak gondoltuk, ami talán közelebb vihet minket Habsburg Ottónak, mint trónörökösnek, Őfelségének megértéséhez. Ha pedig nem is ő írta volna, akkor is kiváló munka, abból a szempontból, hogy bemutatja a köztársasági és a monarchista államberendezkedések előnyeit, hátrányait.
Habsburgokat akarunk-e visszahozni? Nem kell őket visszahozni sehova, mert itt élnek Magyarországon. A restaurációra gondolsz itt szerintem. Nos, ez egy rendkívül összetett kérdés, ami nem is időszerű, mert először mindenképpen egy átmeneti, Horthy-korszak szerű lenne. Aztán személyi kérdések tisztázása, amiben a Habsburg-családnak is lehetne jogilag beleszólása, és ők is számításba jöhetnek, HA a családból valaki megfelel-e a kritériumoknak. Ajánlom, hogy nézz körbe a honlapon, olvass el mindent a témában (dinasztikus öröklődés, konkrétan egy monarchisztikus berendezkedés hogy néz ki, Habsburgokról is, de legfőképp a GY.I.K-ot), aztán tudunk beszélgetni. A merev elzárkózásnak viszont semmi értelme, meg az értelmetlen vádaskodásnak.
Barcsa Gábor
Regnum! - szerkesztő
Szerbusztok szerkesztok!
Valoban nem is erdekel mi van ebbe leirva mert egy Habsburg irta. Gyulolom Oket. Magyaran nem a hazugsagaikat kell elhinni hanem ep esszel megaldva el kell olvasni az eredeti latin szovegeket a Szakralis Magyar Kiralysagrol a kozepkorbol. Nekem a Habsburgok olyanok mint a zsidoknak Hitler. Mondhat amit akar attol meg az marad ami. "Boldog" Karoly meg Ferenc Jozsef jo uralkodok voltak? Hat erre mit lehet mondani. Ez siman hazugsag. Ha az a tetu hajlando kiadni a parancsot a haboru vegen, hogy a magyar hadsereget ne fegyverezzek le de alljanak fel a hatarokon akkor nincs Trianon. A kiraly volt a foparancsnok. Csak neki volt joga kiadni a parabcsot. A mimiszterelnoke ott ejszakazott az eloszobajaba de fogadni se volt hajlando. A gonosztetteiket hetekig lehetne meselni. Csak az erdekesseg kedveert az Aztekokat is Habsburgok irtattak ki. 10 millio. Ezeket ajnarozni? Egyebkent tudom, hogy hol elnek. Mivel nem vagyunk verengzo vadallatok ezert nem esunk nekik az utcan bar megerdemelnek. Ahogy ennek a hazudos Gyurcsanyinak se.De ha az en eletembe szeretne ezeket valaki visszajutattni hat en sem felnek fegyvert ragadni ezek ellen. Vehetitek hozongesnek ha akarjatok. Egyebkent meg jo ha tudjatok, hogy a Turulhaz nem halt ki. Ha valaki szoba johetne hat akkor mar inkabb onnan valaki. De ugyis el fog jonni egyszer az akirol minden magyar tudni fogja hogy O az igazi. A szeretet erejevel osszefogja a magyarsagot es ujra lesz szakralis kiralysag. De az is lehet, hogy egyszer uj verszerzodest kotunk.
Ujra csak azt tudom leirni akarmilyen Habsburgnak.
A Magyarok Nyilaitol Mentsen Meg teged a Joisten!
Nem akarlak megsérteni, és nem is kívánom fölvenni a kesztyűt, hiszen nem az én arcomba vágtad, Turul, mielőtt nagyon durván és stílustalanul belepöktél a szemembe. Bár, én magam nem vagyok Habsburg.
Mégsem kívánom ugyanazt a stílust utánozni, amit te használtál.
Pár gondolatot viszont engedj meg:
Tessék szíves lenni elolvasni a honlap címét! Nem habsburgportal.hu, hanem regnumportal.hu.
Lehet ugyan leszólni a Habsburgokat, de talán kis mértékletesség többet segítene az ügyön - mármint, ha tényleg, te is királyságban gondolkodsz.
Külön meghatott ez a gondolatod: "Egyebkent tudom, hogy hol elnek. Mivel nem vagyunk verengzo vadallatok ezert nem esunk nekik az utcan bar megerdemelnek."
Tudod, mi jutott eszembe erről?
Az a felirat, ami így szólt: "Az ÁVH a munkásosztály ökle".
És az, hogy: "Kislány ne higgy a klerikális reakciónak!"
És mindez a többesszám első személyből: "nem vagyunk". (királyi többes)
Szerinted én vérengző vadállat vagyok és a névadóm Péter Gábor volt?
Ilyen zsigeri és céltalan gyűlöletet utoljára "kedves" kommunista "barátaimtól" hallottam.
A gond vele nem is a céltalan gyűlölködés, a csapdosás, az ellenségkeresés, hanem a tartalom, a vitatéma hiánya.
Ha már megnyugodtál, meg tudnád pár higgadt mondatban fogalmazni a gyűlöletedet kiváltó gondolatodat?
Ne történelmi példálózásba kezdj légyszíves, mert - talán gondolhatod - az oldal szerkesztői, és látogatói is kiválóan ismerik a Magyar Királyság történetét, így Mátyás királyunk érdemeit és királysága értékeit, tényeit, adatait.
Ezt azért írom, mert olvasva a hozzászólásodat az a neonáci-fasiszta-rasszista-gárdista gondolat fogalmazódott meg bennem, hogy lenézel, hiszen nem nézed ki belőlem (ünk?), hogy tisztában lennék bizonyos tényekkel.
Isten hozott a regnumportalon; és kíváncsian várom verbális agresszió, verekedés és csapdosás, gyűlölködés és szitkozódásmentes véleményedet, de történelem lecke nélkül. Én magam szívesen vitatkozom nézetekkel, de nem tudok és nem is kívánok érzelmekkel és előítéletekkel harcolni.
ui: Ugye, azt sem gondolod, hogy az Árpád-ház jelentőségét ez az oldal nem ismeri?
Kedves Chubakka!
Koszonom a leveled. Vegyuk sorba ezt a dolgot.
Ha lehetoseget adsz az interneten a hozzaszolasra azt el kell viselned, hogy vannak akik mashogy gondolkodnak. En nem engednem a sajat portalomon de ez a szerkesztok szive joga. Ti tulsagosan is demokratikusak vagytok. A kiralysag nem demokracia. Ott senki se okoskodjon. A dontes meghozatott a kiraly viszi el a balhet. Ha rosszul dontott abba bele lehet halni meg egy kiralynak is. Az egy ilyen vilag.
Belekoptem a Habsburgok szemebe? Nem lehet elegge sok rosszat mondani roluk annyi gaztettet kovettek el ellenunk.
Durva es stilustalan vagyok?
Az ilyen durva es stilustalan embereknek koszonhetjuk hogy ma itt elunk mert ha ilyenek nincsenek mar Magyarorszag regen elveszett volna a tortenelem viharaban. A nevtelen vegvari vitezek vagy a gyori 56-osok peldaul a teljesseg igenye nelkul. Ez ugyben kikerheted T.L. velemenyet is talan.
Valoban regnumportal. Igazad van, es nem Habsburg. De a cikket egy Habsburg irta. Nekem voros poszto barmelyikuk. Ne sertegessem Oket? Mar csak a megbokrosodott Ibolyka kalapkiralyno hianyzik az MDF-jevel. Na ne mar! Komolyan gondolod? Erre az erkolcsi szintre kellene felnonom hogy ne legyek durva es stilustalan? Vagy kommunista jelmondatokat tanulmanyozzak az elobb emlitett partnak a gyulesein? Megmondom oszinten inkabb olvasom a Tarih-i Ungurusz-t. Szerintem abbol es meg a tobbi kutfobol valos tanulsagokat lehet levonni a jelenunkre es jovonkre vonatkozoan.
Mertekletes legyek?
Ugy erzem eleg ingyenkegyelmet osztott mar ez a nemzet a tonkretevoinek. A kegyelem korszakanak lassan vege szakad es ahogy az evangelium is mondja azok a napok megroviditetnek.
A tobbes szam valoban felreertheto mert nem ratok gondoltam. Ezert elnezest kerek. Vannak emberek korulottem akik hidd el zokszo nelkul megtennek barmit.
(Azert ne gondold Tisztelt Elharitotiszt mikor ezt olvasod, hogy valamire is keszulok. Ha igy lenne nem lennek annyira ostoba hogy lenyomozhato IP cimrol irogassak. Ez az elharitasnak szolt.)
Nem tudom emlekszel-e de bizony 20 evvel ezelott a gengsztervaltaskor (en is csak 20 voltam) - bar a media nem verte nagydobra - volt par elvtars akit szep csendesen meglatogatott par szkinhead. Azt hiszem 6 gyilkossag tortent. Volt is riadalom rendesen. Nos hidd el ma is elnek ilyen emberek. Van aki biza mar 60 is elmult de azert egy Habsburg ellen elindulna. Ti el se tudjatok kepzelni ugye, hogy a kommunistaknal is jobban lehessen valakiket gyulolni. A komcsik uralma semmi volt a Habsburg hazhoz kepest.
Celtalan gyulolet?
Tortenelmi tenyek es ismeretek Kedves Chubakka. Aztan meg en szeretem a nemzetem. Minden hibajaval es hianyossagaval egyutt amibol nincs sok azert. Kered ne legyen tortenelem. Rendben. Lehet egyszer le kellene ulnunk a valodi tortenelmunkrol beszelgetni. Persze nem arrol amit pontosan a Habsburgok hamisitottak nekunk.
Meg a nyelvunket is ferditette, volna a "kedves" Budencz es Hunsdorfer akik Habsburg megbizasbol fejtettek ki aldasos tevekenyseguket. Hunsdorfer becsuletere legyen mondva legalabb ugy ahogy megtanult elete vegere magyarul. Budencz soha. Maria Terezia ota levagdaljak - a szulo megkerdezese nelkul - a folos csonttal szuleto gyerekerol azt. Ady Endre is Taltosnak szuletett es egesz eleteben az elvesztett 6. ujjat siratta. Ezekben bizzak, hogy majd jot akarnak? Megcsonkitani ujszulotteket? Feketemagiaval a Tudas Nepe ellen ugye?
Lenezni barkit is? Elnezesed kell kernem ujfent ha ez jott le neked. Ugyan. Ezt soha nem tennem meg a halalos ellensegemmel szemben sem.
Akik atprogramozzak a Szent Koronat, lemaszaljak a Kepes Kronika kepeit Becsben azok ugyan milyen erkolcsot kepviselnek? Soha nem tennem tonkre az ellensegem altal letrehozott muveszeti ertekeket. Milyen beteg elmere vall ez? Hany Habsburgot is kellett ido elott levaltani mert megorult? Ha eddig nem tetted meg menj el Ausztriaba es nezd meg a kepeiket. Borzaszto. Orultekrol nincsenek ilyen kepek. Klinikai esetek egytol egyig. A csaladi maffia egymas kozott hazasodott csakhogy megtartsak a hatalmat. Meg is latszik. De itt abba is hagyom mert csak belelovallom magam megint. Koppany napjan szulettem es regiek szerint a sorsod hozod magaddal a nevedben. Igen engem az erzelmeim vezetnek.
Az ilyen emberektol varnad, hogy az erkolcsi es a legmagasabb foldi szakralis meltosagot betoltsek? Hiszen a Szent Koronaval megkoronazott kiralyban Jezus szolal meg abban a pillanatban. ( Olvasoknak: Csak a Fiut lehet latni torzitasmentesen az alattvaloknak a koronazaskor a kiraly fejen.)
Most oszinten ezek mint Jezus foldi helytartoi? Soha nem is ertettek mit jelentett a Szakralis Magyar Kiralysag. Ha csak egy is lett volna kozuk aki megertette volna. Mint Nagy Lajos aki helyrehozott mindent amit az apja tonkretett. De nem.
Bizony a Magyar Kiralysag csakis szakralis lehet amilyen egykor is volt egyedul Europaban. A koronakrol beszelgethetunk kesobb ha akarod persze.
Hogy miert is emlitettem Hunyadi Matyast eloszor? O volt az utolso teljes erteku magyar kiraly. A magyar nemesseg az utolso vacsora napjan dont a koronazasrol es nagypenteken megkoronazzak. Azota a nemzetnek nagypenteki sorsa van. Ebben benne vannak a Habsburgok vastagon. A feltamadasunkhoz nincs rajuk szukseg. Ebbol nem tudok engedni.
Hat az en szivem tele van erzelemmel Kedves Chubakka. De ezek az erzelmek a tudasomon is alapszanak. Az eloitelet pedig nem igaz. Bizonyitottak ezek mar eleget. Meg tudom Oket itelni a tetteik alapjan. A nemzettestvereimert es a teljes erteku magyar kiralyert aki egyesitene a nemzetet gondolkodas nelkul az eletem adnam barmikor. De nem egy Habsburgert.
Az utoiratodbol egy kicsit az MTA koszon vissza. Mint nehany gondolat ezen a portalon. En csak Turul hazat emlitettem. Tudod jol mire gondolok megis mashogy hivod Oket. Latod ez is egy olyan pont ahol hasznalhatnatok a radiotokat arra, hogy sok ember megertse, mivegre is van az a sok turul szobor Magyarorszagon, es Arpad vajon milyen hazbol szarmazott az edesapjarol mar nem is beszelve, mert nem Arpad-haznak hivtak.
Vegezetul meg egyszer az a bizonyos mondat bar mar mosolygok mikor irom. Kerdezd meg a radios barataid mit ereznek mikor leirjak a riportok vegen az es egyebkent Slotanak meg kell halnia mondatot.
Altalam egyaltalan nem szeretett Habsburg.
A Magyarok Nyilaitol Mentsen Meg teged a Joisten!
Hát ezek a kommentek még mindig össze-vissza vannak, úgy kell ugrálni köztük... Pedig mintha már az egyik másik bejegyzésben jól lettek volna.
szerk.: Jah, nincsenek összevissza, csak ha válaszolunk valamelyik hsz-re, akkor az közvetlenül az alatt jelenik meg dátumtól függetlenül. Leesett... :)
Kedves Turul!
Attól tartok a dinasztiahű kollegákhoz kell csatlakozzak a vitában - azzal együtt, h én mondjuk elolvastam a bejegyzést is. Az a helyzet, h 1526-ban egyszerűen a Habsburgoknál csak rosszabb választásunk lett volna. Akkor jutottunk el arra a pontra, h csak akkor, ha egy birodalmat erősítünk van esélyünk fönnmaradni, önálló államként nincs. Ez többek közt a török miatt is volt. Ha 1526-ban Szapolyait választjuk, mi szerintem vagy törökül vagy oroszul társalognánk itt, de hogy országunk nem lenne az biztos.
Természetesen nem szabad kritika nélkül elfogadnunk a Habsburgokat, ám azt is látnia kell, h az 1945 utáni időszak ferdítései miatt szinte lehetetlen pártatlanul megítélni ezt a négyszáz évünket, véleményem szerint újra fel kéne dolgozni az egészet. Az a kurucos (református, nacionalista) történetírás, melyet hazánkban leginkább Rákosi ill. Kádár pártállami diktatúrája propagált, hatalmas nyomokat hagyott, mivel az összes (Marx, Lenin stb.) maszlag közül még a leginkább szerethető volt! Ám tudnia kell Turul, hogy a nemzeti pantheonba Petőfit, Martinovicsot ezek a vörös, forradalmi rendszerek emelték.
Az alapján a terminológia alapján amit Ön használ gondolom Badinyi Joós Ferencnek és munkásságának tisztelője. Ami engem illet, én a magyar őstörténetről annyit biztosan tudok, h a finnugor elmélet nem igaz. Ám, h ez a szumír dolog ugyanolyan képtelenség az is biztos. Amennyi marhaságot meg a MVSz által kiadott 'Magyarságtudományi tanulmányok' össze tud szedni, az tényleg már röhej számba megy.
A vitához egy érdekes honlap, ami engem nagyon megfogott, főleg az önmeghatározása: TRADITIONALIS ULTRADEXTROCONSERVATIV IMPERIO-MONARCHISTA ÉS MONARCHO-LEGITIMISTA EGYSÉG-FRONT!
Jó olvasást: http://www.geocities.com/ultradextra/ideolog.html
P.,
miért így nem OK? Nekem logikusnak tűnt...
"Turul"!
amint látod bőséggel elférnek itt az agymenéseid és senki sem törli ki (meglehet sokan kérték már tőlem). Én itt hagyom, mert Téged minősít, nem minket. DE nagyon szépen kérlek, h tanulj már meg írni! Szervusztok! és NEM Szerbusztok! Ékezeteket miért nem használod? Ez nem programnyelv, hanem az az anyanyelv, amelyet annyira szeretsz és tisztelsz és mégis egy kalap fekália, ahogyan kinéz. Kérlek, h vedd a fáradtságot és silány gondolataidat a magyar nyelvhez igazítsd, ha nehezedre is esik. Köszönöm előre is.
Már bocs, de szerintem így logikus, nem? :)
De, így remek, semmi baj ezzel, csak nem láttam át a rendszert, h hogyan következnek egymás után a hozzászólások. Már leesett.. :)
Kedves Petya!
Az elso gondolatokkal azt hiszem egyet tudnek erteni. Valoszinusitheto, hogy barmilyen elnyomo hatalom ugyanazt a bevalt modszert alkalmazta volna amit a Habsburgok. De nem is ez a fo gond itt. Miert tortent ami tortent? Miert nem kaptunk segitseget soha Europatol? Most viszont mar a jovorol van szo igazan, amit nem lehet ilyen multtal es ezzel az uralkodoi hazzal ujraepiteni.
Az 1945 utani propagandarol meg csak annyit en meg soha egyet el sem olvastam. Ertekelhetetlenek. Van viszont szamos mas olyan anyag amibol jozan paraszti esszel ki lehet kovetkeztetni sok mindent. Ha mar semmi sem segit hat olvasok magyar nepmeset. Minden tanulsag es tudas osszegyulik bennuk.
Persze a baj az, hogy elfelejtettunk latinul es nem tudjuk elolvasni az eredeti szovegeket, illetve csak azt a forditast amit kapunk. En mint tobb nyelvet jol beszelo ember nagyon is jol tudom mit jelent ez. Ezert bar a latinom nagyon gyenge szotarak segitsegevel en tudom ertelmezni mi is tortent ponotsan. Csak Pannonhalman azt hiszem tobb mint 2 ezer latin nyelvu iras van amirol azt sem tudjuk micsoda.
Igen olvastam Badinyi Joos Feri bacsi muveit de nem vagyok hivo. Rengeteg kerdesben szerintem sem latott jol, de abban a korban, a nagy viz masik partjarol, egy Jezsuita iskolat vegzett embertol ez is szenzacios. Viszont ha lennel szives megmagyarazni nekem ez milyen nyelven van! Az iLDi sirjaban talalt feher alabastrom PuLi KuDDa. A lelet az iraki muzeumban volt a megszallas elott. Most nem tudok a sorsarol de ott a magyar puli kutya rajza es oda van irva alaja, hogy micsoda. Magyarul magyar nyelven. Keptelenseg? En nem vagyok benne biztos.
Ha nem finn-ugor akkor vajon mi? Sok valasztas nem marad, foleg ha a Habsburgok elotti idokre megyunk vissza.
Elolvasva a cikket amit ajanlottal (bocsanat en nem szeretek magazodni) szamomra a globalizacio alternativaja koszon vissza. Mintha valakik arra az estere is csinalnanak forgatokonyvet ha ez nem jon ossze. Aztan mar csak elo kell huzni. A legnagyobb bajom az ilyen cikkekkel, hogy nem ember nyelven az embereknek irodtak. Miert nem lehet az egeszet magyarul irni. (repraesentans-a) Van ra szavunk. Vagy az egeszet latinul. Csak nem felsobbrenduseget hirdet? Hidd el az egyszeru emberek amilyen en is vagyok nem szeretik es nem is ertik a nagyon tudomanyos hangvetelu munkakat. Nehany kerdes az elolvasas utan.
Jobboldalisag.
Mar a szetvalasztas is hamis szerintem. Nincs ket oldal csak egy magyarsag. Ez meg mindig a Habsburg oszd meg es uralkodj! (Lehet az lessz egy uj politikai part sikere Magyarorszagon, hogy ezt felismerik.)
Mitol lessz valaki hubb magyar ha ennek a tagja, mint a tobbi szervezet tagjai? Ezt akar fajelmeletnek is vehetnem hisz ott van elotte a magyar szo. Aztan rogton a vilagrol ertekezik. Nekem errol egy sorsator jut eszembe Nemetorszagban a nagy haboru elott.
Feudalizmus?
A velencei koztarsasag? Velence? A masik nagy voros poszto szamomra
Igazandibol ez az iras sem erti meg hogy mukodott a szakralis magyar kiralysag es azt kell mondanom ez sajnos nem egyedi. Nagyon kevesen kepesek megerteni itt a vilag nyugati oldalan, hiaba magyarazom nekik.
Visszaterve a fo temara. Igazandibol ki mondja, hogy nekunk kell kiraly egyeltalan? A Korona megvan es a Tan is hozza. Aki ismeri ezt a kulonleges rendszert az tudja, hogy letezhet ebben a jogrendben kiraly nelkuli kiralysag. (Nem fejtegetnem a reszleteket mert mar megkaptam, hogy leneznek embereket. Higyjetek el azonban sok ember aki olvassa ezt a portalt is, ugy erzi kinaiul van minden. Ami nektek es nekem termeszetes az nekik nem az, es ez nem az O hibajuk de a Habsburg tortenethamisitase es azt azt koveto voros megszallase.)
Egyebkent is a hatalmat a nemzet, es a kiraly egyutt gyakorolja es ebben a sorrendben. En inkabb a restauracio helyett egy uj verszerzodesben gondolkoznek. Amihez sajnos az ido meg nem jott el. Ha itt lesz az ideje megtortenik ugyis. Szkita modra. Ahogy azt a 7 vezer es Jezus tette.
Vegyetek ezt a kenyeret mert ez az en testem es igyatok ezt a bort mert ez az en verem, es mostantol mar az en barataim es tesvereim vagytok. A test es a ver szavakbol csak egy nyelvben szuletik egy uj szo a testver. De az nem az Arami.
Jezus vezessen meg soka ezen a foldon! Minden jot!
Sajnalom. A nagyviz masik oldalan nincsenek ekezetek. A szerbusz szandekos szojatek es a latin szerb (szolga ) szobol szarmazik. Legalazatosabb szolgaja lett volna kisse cinikusan ugyan, de ha azt az anyanyelvet amire oly buszke vagy jol ismerned erre rajottel volna. Torold le barmit irtam nyugodtan. Silany gondolataim legalabb az enyemek. Innentol kezdve legalabb azt is tudom ez is egy Habsburg kurzus. Azt a bizonyos dolgot a kalapban pedig nem en emlegettem. En nem eskudnek meg ra. hogy mindenki nektek ad igazat. PHJ! Raadasul angol (OK) szot hasznalsz egy magyar mondatban. No comment.
Drága Uraim! Gondoltam felvetem az ötletet, h mivel az itt folyamatban lévő vitára van egy saját fórum, tegyük át oda székhelyünket és ne itt fogyasszuk a helyet. Ha már ilyenjól elkezdődött egy vita az uralkodóházról! Jah, és semmi mocskolódás!
Helló!
Én nem vagyok a királyság ellen.Csak szerintem nem a legjobb ötlet lenne egy Habsburgot az ország élére tenni.Inkább már azt a Rákóczi gyereket.Bár én szerintem egy fejedelemség vagy egy normális diktatúra se nézne rosszúl ki a magyarságnak.
Rosszul ugyan nem nézne ki, viszont nem állna az alkotmányosság talaján. Ott lennénk ahol a part szakad. A jogfolytonosság fontosabb.
Tisztelt vandor!
A következőt írja: "egy normális diktatúra se nézne rosszúl ki a magyarságnak" Mit ért normális diktatúra alatt? Talán a Kádár-rendszer ún. "puha diktatúráját" occsó lángossal, sörrel, népligeti majálissal? Vagy ha már lúd, legyen kövér, jöhet Rákosi vagy Szálasi és usgyi lecsaphatunk a reakcióra? Azt írja előljáróban, hogy Ön nincs a királyság ellen, ha ez igaz, hogy mondhat igent egy diktatúrára, legyen az bármilyen előjelű, vagy történelmi távlatú? Nietzsche óta tudjuk, hogy: "Az ellentmondások elviselésének képessége, a magasfokú kultúra jele", de lehet-e kultúráltnak nevezni azt a periódust, mi egy nemzetet méltóságától és hagyományaitól foszt meg? Azt is tudjuk, hogy bizony produkált a történelem kontinensünkön hasonló érdekházasságokat pl.: Mussolini Olaszországában ill. Franco Spanyolországában. (Ez utóbbi akár vitaindító is lehet, ugyanis a Caudillo maga, sohasem volt fallangista.) De ez a fajta nász, a hazai Szentkorona-tan jogfolytonosságát és egyáltalán a magyar szokásjogot figyelembe véve teljességgel lehetetlen, mi több: abszurd! Arról nem is beszélve, -idézve a közismert magyar mondást: "Két dudás nem fér meg egy csárdában" - hogy a monarchista államberendezkedés szakrális elhivatottságától fogva, nem tűr el kebelén egy olyan mostohagyermeket (a diktatúrát) ami voltaképpen a republikánus, magát bármilyen pártkatonának odadobó szajha emlőin nevelkedett! Hozzánk is, (magyarokhoz) és Koronánkhoz is méltatlan lenne, hogy piaci hordószónokok, önjelölt néptribunok maguknak ilyen-olyan jogot vindikálva és a homályos, mindig aktuálpolitikai érdekeket kiszolgáló "népfelség" elvére hivatkozva elhívjuk Cincinatust az eke szarvától! Ez nem monarchista, hanem végeredményben a zsákutcába jutott republikanizmus alternatívája, ami valószínűleg nem orvosolná, inkább mélyítené a magyarság történelmi sebeit!
Éljen a Király!
Nos,erre tényleg nem gondoltam.De milyen királyt éljenezel.Talán Szent Lászlót,vagy Szent IStvánt?Mert ők királyok voltak ezt elismerem.De az ő koruk elmúlt,mégis kit választanál meg aki rátermedt,aki magyar,talán jöjjenek megint a Habsnurgog(1848/49,Rákóczi,vagy ezek nem voltak hősök?),vagy azt a múltkor feltűnt Rákóczi ivadékot,ő Rákóczi vérvonalú ezt elismerem,de inkább francia,mint magyar.Vagy előásni egy Corvint,hátha Hunyadi vérvonalú...Vagy egy új titánt megválasztani,akkor az már ugyanolyan lenne mint egy diktátor...Amúgymeg a Kádár-korszakban nem éltünk olyan rosszul,vagy a Szálasi ..reakciósai" is mind képesek voltak pusztán szellemi meggyőzödésükből feláldozni az életüket a HAZÁÉRT,vagy az nem számít?Hitler is egymaga kiemelte Németországot a történelem süllyesztőjéből,és meghódította egész Európát,vagy inkább a fél világot,ki ha ő nem egy vezér.Példa sok van a királyság igazára,de ellen példa is van!
Egy olyan ember kéne aki mindenkinek(vagy legalább,a legtöbbnek) megfelel,és emellett történelmi oka,és joga is lenne rá.Itt ne a vérvonalra célzok,de tegyük vel egy Széchenyi,vagy egy nagy magyar akinek lenne joga,és képessége vezetni az országot.
Tisztelt vandor!
Az, hogy halott hősök homlokáról lelopjuk a babért, bármilyen aktuálpolitikai vagy világnézeti okból, több mint méltánytalanság lenne: véleményem szerint egyenesen árulás! Árulása mindannak, ami formálta-munkálta -akár ifjaink vére, anyáink könnye által- hosszú évszázadokon át a magyarságot. És igen, hiszem hogy, idővel ellenségeink ellenfeleinké szelidülhetnek s talán eljön az a kor mikor kezet nyújthatunk egymásnak! Én személyszerint tudom tisztelni azt a Gárdahadosztályos szovjet katonát, ki mint katona erőfelett is, de minden ideológiai megokolás nélkül elegett tett esküjének! (az, hogy a Vörös Hadsereg milyen rémtetteket hajtott végre, szervezett, kollektív formában természetesen nem válhat etikai megfontolás tárgyává!) Tudom tisztelni továbbá azt a nyilas pártszolgálatost vagy Hungarista Légióst,(ezért, s csakis ezért) aki a verbális agresszión túl fegyvert ragadott és hátát falnak vetve, fővárosunk árkádjai alatt várta be az ellent! Emlékezni azokra a bátor férfiakra és nőkre -álljanak a barikádok jobb- vagy baloldalán- akik életüket adták meggyőződésükért és hazájukért, mindannyiunk kötelessége, felelősége! Nincs ez másképp legitimo-monarchista körökben sem! Számunkra Thököly, Rákóczi, Kossuth, Táncsics stb. személye éppúgy történelmünk, ha ez a kifejezés nem fellengzős: "történelmi tudatunk" része, még ha nem is olyan előjellel és hozadékkal mint a kuruc hagyományokon felnevelkedett nemzettársainknál. Igen, történelmi tudatunk része, az Ön által preferált Kádár (Csermanek) János ill. a nevével fémjelzett korszak is, bár vele kapcsolatban óhatatlanul eszembe jut egy transzparens 89'-ből, a következő felirattal: Kádár-Haynau, 230-120.
A királyválasztással kapcsolatos aggályaimat már több ízben és több helyütt kifejtettem, ennek elismétlése puszta szószaporítás lenne, a legjobb ha elolvassa a fenti, vitaindító értekezést Habsburg Ottó tollából, abból lényegében, kielégítő választ kaphat felmerülő kérdéseire. Annyit azonban itt is és most is elmondhatok, hogy a "királyválasztás" alternatívája ha tetszik, ha nem amolyan fából-vaskarika megoldás lenne, tulajdonképpen republikánus hagyományaink (ó jaj! elszóltam magam!) átörökítése egy monarchikus államformába.
A "magyar vériség" kérdése természetesen ezen az oldalon is kemény dió, hisz számtalanszor megkapja környezetétől a magát legitimistának valló: "Rendben van, legyen királyság, de ha már királyság, mé' nem magyar?" Ez a nézetkülömbség abból adódik, hogy a felek egész egyszerűen elbeszélnek egymás mellett! Amíg az egyik fél a monarchiát nacionalista tartalommal látja csak megvalósíthatónak, addig a másikuk nem faji- etnikai, (sokszor mégcsak nem is felekezeti) hanem dinasztikus kérdésként kezeli azt! Gondoljon csak bele, hogy Ferenc József Cs. és Kir. "Népeimhez!" kezdetű kiáltványa, így ezzel a címmel, hogy lehetett nacionalista (osztrák vagy sovén) ill. el lehet-e vitatni, hogy a kiegyezés utáni dualizmusban a "népeiért" fohászkodó uralkodó egyáltalán magyar-e? Ha erre valaki nem talál magának kedvező választ, ajánlani tudom Méhely Lajos (és lelkes, de műkedvelő utódainak) fajbiológiai kutatásait, akiknek tudományos eredményei közelebb visznek a "tisztavérű" magyar király megtalálásához!
Köszönöm vandor, hogy megtisztelt és őszintén bízom benne, hogy internetes barangolásai közepette, a széles spektrumú ideológiai horizonton Ön is megtalálja vezérlő csillagát!
Éljen a Király!
(Hogy melyik? Na látja, ez az igazi kérdés! A válasz nekem már dereng! Önnek?)
"Példa sok van a királyság igazára,de ellen példa is van!" - Persze, de ez teljesen mindegy, ha nálunk a királyság intézménye jelenti a jogfolytonosságot. Ezen analógia alapján: Hitler lehetett jó vezető, de ha egyszer nem állt alkotmányos alapokon, akkor teljesen mindegy. Igazán nagy ember akkor lett volna (és alkotmányos talajon is vitathatatlanul álló), ha 1934-ben Hindenburg halálakor visszahívja II. Vilmost a trónra. Vagy teszem azt, 1939. augusztus 31-én. Teljesen mindegy, csak restaurálja a dinasztiát. Így viszont, amit tett az legitimista szempontból értékelhetetlen, és nem állt a német alkotmányosság talaján. Mint ahogy a mostani szövetségi köztársaság sem áll.
Példa sok van a királyság igazára,de ellenpélda is van?
A republikánus és a monarchista szemléletmód között különbség talán abban a történelem-oktatásban keresendő, amely az 1917-től terjedő időszakra megalkotta a "legújabb kor" kifejezést.
A jó múltkor találtam egy gimnáziumi történelem tankönyvet 1910-en valamennyiből. Abban úgy volt a felosztás, hogy az ún. "újkort" 1814-től számították. (de ez csak egy megjegyzés)
A bolseviki történelem szemlélet alapja az a kényszerképzet volt, hogy az ember eredeti állapota, eredeti szociális berendezkedése az ún. osztály nélküliség, amit felfedezni véltek egy olyan időszakban, amiben az írásbeliségnek még nyoma sem volt, tehát maga a léte sem volt bizonyítható (magyarán sci-fi volt), s majd később, amikor megteremtették (?) újra az osztályok nélküli társadalmat, az magának az elvnek vált a karikatúrájává.
Miért elhibázott gondolat? Mert az ember pszichés felépítéséből magából következik az, hogy ha már csak két ember is csoportot alkot, akkor azonnal az egyik vezetővé válik. Ab ovo, de genere.
Ez a vezető-vezetett felosztás automatikusan teremtette meg azt a társadalmi hierarchiát, amit - bármilyen néven is nevezte magát - nyugodtan nevezhetünk királyságnak. Lehet, hogy a vezető "csak" törzsfő vagy vezér, vagy khán, vagy isten-király, vagy pap-király, főmágus volt, de így is a monarchizmus már a kezedet kezdetétől az alap beállítottsága volt magának az embernek. Sőt, az "osztály nélkülinek" nevezett társadalom is létrehozta a maga isten-király figuráját és megteremtette az örökletes arisztokrácia intézményét. (lsd. pl: Sztálint és a politbüró prominenciáit)
Némely társadalom ugyan fejlődéséből valóban - látszólag - kihagyta a királyság intézményét, mint az Egyesült Államok, azonban ha jól megkapargatjuk, az elnök rendelkezik ott a királyi hatalommal, mármint alkotmányos monarchiabeli hatalommal, ahol a Szenátus és a Kongresszus (és a többiek) látnak el egyféle kontrollt az elnök intézkedései felett. Arra már szót sem érdemes vesztegetni, hogy ez a protestáns-neoprotestáns történelem- és politika szemlélet mennyire volt okozója annak a morális csődhelyzetnek, amiben ma élünk, és ami szerint július hónak a "homoszexuálisok, leszbikusok és transzneműek (?) hónapja" lesz. S így közvetve milyen hatással van a tradicionális történelem fejlődésű államokra, társadalmakra?
Az amerikai és ideológiai utódállamai az elnök szerepéről vallott nézeteinek önellentmondása legszebben a hivatalából leköszönő elnök szerepkörében fedezhető fel. Már nem király (bocsánat, elnök) de még nem is halott. Sokat tud, de nem beszélhet, az új elnök dolgaiba nem csak illetlenség, de nem is szólhat bele, szigorúbban véve, mint más amerikai állampolgárok, szólásszabadságos jogaikkal élő újságírók. Már nem elnök, de jár neki az elnöki védelem és bizonyos összegű "kegydíj". A felesleges embert teremtette meg és legitimálta az amerikai jogfejlődés ezzel.
Tehát hatékony, következő, vállalható, s ezzel együtt működőképes, építő (nem rombolási tartalommal bíró) példa egyszerűen nincs a királyság nélküli társadalmakra.
Minden királyság, tartalma, részletei, ideológia alapjuk más-és más.
Létezik "A" királyság eszméje és létezik a királyság tagadása. Csak ez az egy és az egynek a tagadása fedezhető fel a történelemben. Tagadásból pedig még senki nem teremtett semmit, ahogy a Szentírásban is olvashatjuk, amikor az Isten teremt, mindig egy szót mond: Legyen!
Nem azt mondja, hogy: Ne legyen! Vagy, hogy: Fúj, ez undorító, még mit nem képzelnek!
Innen pedig már egyenesen következik a királyság és a transzcendens, tradicionális és idealista világszemlélet igen szoros kapcsolata, s érthető, hogy a királyok miért "Isten kegyelméből" uralkodtak.
De már megint sokat fecsegtem. Bocsánat! Visszatér a Király!
Csak röviden a Habsburgokról. Nem érdemelnek sok szót. Nem látom be az okát, hogy miért kellene 400 év után ismét egy labancot a nyakunkba ültetni??? Szerintem elég kárt okoztak ennek a nemzetnek.
Igen, kell király és Magyarország csak akkor volt nagy és virágzó amikor király vezette. De ennek olyan embernek kell lennie aki makulátlan és felette áll minden gyanúnak, aki egységesíteni tudja a nemzetünket és ki tudja vezetni a jelenlegi erkölcsi csődből. Ez a nemzet sokezer éves büszke múltra tekint vissza. Ezt kell újjá építeni.
Istennel és Királlyal a magyar feltámadásért.
Csak röviden a Habsburgokról. Sok szót és hálát érdemelnek. Teljesen egyértelmű hogy miért kellene 400 év után ismét egy Habsburg-házból valós királyt a magyar trónra ültetni. Minden közpénzen hirdetett és suttogó propagandaként terjesztett demagógia ellenére, hálás lehet nekik ez a nemzet.
Igen, kell király! Magyarország akkor volt nagy és virágzó amikor király vezette, akinek olyan embernek kell lennie aki makulátlan és felette áll a napi politikai acsarkodásnak, és a történelemhamisításoknak, aki egységesíteni tudja a nemzetünket és ki tudja vezetni a jelenlegi erkölcsi csődből.
Ez a nemzet több mint ezer éves büszke múltra tekint vissza, aminek részei és részesei a Habsburgok is - búnak és bánatnak, sikernek és örömnek. Ezt a valamikor működő királyságot, ezzel a királyi házzal kell újjá építeni.
Istennel és Királlyal a magyar feltámadásért.
Éljen a Király!
(Turul57 átírtam az én szám íze szerint a hozzászólást, nem sokat módosítottam rajta, csak hogy bemutassam, a kuruc, a kurucos és a kurzczoskodó popularizmus kétélű fegyver.)
;DDD
Ez hatásos volt.
E mellett azonban nagyon fontos, h a királyság visszaállítása csak egy össznemzeti akarat eredménye lehet. Egység kell, a nélkül nem megy. A király egységet hoz létre és azt képviseli.
Igen chubakka! Királyság vissza! De csak MAGYAR KIRÁLYSÁG, MAGYAR KIRÁLLYAL! Nem pedig ezekkel a jöttment senkiházi szabadkőmüves Habsburgokkal.
Neked azt hiszem elment a józan eszed. Menj el a taknyát nyelő Habsburg Györgyhöz talpnyalónak, de ne terjeszd ezt a mocskot minden fórúmon.
Ahol most van ez az ország, azt ezeknek a tetveknek köszönhetjük.
Úgyhogy takarodjanak a magyar közéletből, mag Magyarországről ameddig lehet.
Munkaerő-felvétel!
A Habsburg-Lotaringiai-ház felvételi eljárást hirdet az alábbi munkakörben:
Habsburg talpnyaló
A jelentkezőkkel szemben támasztott követelményeink:
- A szabadkőműves Habsburg-ház szervilis kiszolgálása
- Függetlenségi törekvéseink, népi, -nemzeti hagyományaink lekicsinylése, sárbatiprása
- A történelmi folyamatok egyoldalú, retrospektív átértelmezése, ezek anakronisztikus propagálása (Határozott törekvés az úriszék, dézsma, robot és az egyházi tized visszaállítására!)
- A korszakalkotó Finnugor elmélet más történelmi koncepciók elé helyezése, egyéb –ezzel nem korreláló- tudományos eredmények következetes elvetése, magukat revízionista történészeknek valló kutatók nevetségessé tétele
- A néptömegeket immáron kétezer éve sötétségben tartó ún. judeo-kereszténység örve alatt, Magyarország kiszolgáltatása a cionista háttérhatalmaknak.
A Habsburg-Lotaringiai-ház szeretettel fogad minden olyan 18. életévét betöltött, büntetlen előéletű, magyar állampolgárságú érdeklődőt, ki a fenti kritériumoknak maradéktalanul megfelel!
Érdeklődni lehet:
A schönbrunni kastély recepcióján, az öreg Hans bácsinál, az 1848-49’-es felségáruló lázadás dinasztiához hű dragonyosánál, a kastély jelenlegi portásánál.
(Kéretik Hans bácsival hangosan, de érdemeit tekintve udvariasan beszélni mert nagyot hall szegény!)
Apropó kedves PHJ!
Köszönöm a linkelt cikkedet, jólesett a vitézlő múltról olvasni!
Ezt most tudta valaki értelmezni? Vagy ez most vicc? Balos Habsburg ócsárolás Ostenburg nick alatt? ;DDDD Olvasgass egy kicsit kedves úr; http://monarchista.blogspot.com/2009/09/egy-kis-emlek-ostenburg-morawek....
Kedves János!
Az előző bejegyzésemet természetesen viccnek szántam, mintegy ironizálva azokon az állandósult kommenteken, mint a fenntebb található "9323"-as lajstromszámú, számisztikáját tekintve NYILAS aszcendensű látogatónál olvashattunk! Ha ezen szándékom félreérthető volt, úgy elnézésedet kérem, ha viszont a két bejegyzést összeolvasod és együtt értelmezed, akkor talán -némi fanyar humorérzékkel ugyan- de te is jót mosolyoghatsz rajta!
Egyébként elolvastam "nick névadóm"-ról szóló írásodat és meg is köszöntem, valóban hiánypótló (bár kissé rövid) írás volt!
További sok sikert! Éljen a Király!
Na, ja. Akkor vagyunk egy páran akik máshogyan értettük. Lehet, h mostanában túl sok Mr. Gumby jelenetet néztem ;)Vagy csak sok volt már a "büdöshabsburgozokból". Ki tudja.
Igen, kérem! a9323! Nem kell nekem már semmit sem írni, Maga már megírta és ki is merne egy ilyen mag(v)as szellemi kaliberrel vitatkozni.
Mindenesetre köszönöm a bizonyítványt! Nekem Uraim már papírom van róla, hogy "ne terjeszd ezt a mocskot minden fórúmon". (sic!)
Kérem, nekem papírom van! A9323-nak is van ugyan, de az másféle.
Persze nem is vagyok rá büszke, mert a9323-tól kaptam, és azért még sem volna szerencsés, ha megkérdeznék kitől kaptam, nem tudnám kimondani a nevét csak a számát. Persze az a szám milyen szám! Nem latin, nem arab, hanem magyar. De milyen magyar! Ősmagyar! Az őstalajgyökers fajtából.
Szóval, nincs is papírom, kár, megyek terjeszteni a mocskot a minden fórumon. Melyiket hagytam ma ki? Megvan, a Bombagyárat. Nekik is szükségük van a Habsburgokról tudásra. Megyek oda is terjeszteni az igét. Már voltam a Suttogón, vagy mi volt a neve... ott már kezdenek megtérni.
Éljen a Király! Vivát Habsburg! Vissza Madagaszkárt, mindent vissza! Éljenek a Benyovszky leszármazottak! Éljen a Fehér Afrika!
ui: Ostenburg! Hansi bácsi csókoltatja általam, de már nem dolgozik ott, nyugdíjba ment, csak majtényi Károlyi Sanyi bácsival tudtam beszélni. De, sajnos azt mondták, hogy valami jobb hazaárulót keresnek, mint én. Azt mondták, hogy március 19-e valamelyik lőporszag mentes, frissen vasalt, lövészárkot nem látott hősére gondoltak.
;DD Hozod a formádat, Csui! A suttogós misszió eredményeiről majd tájékoztasson padre...
Szomorú vagyok mikor olvasom, hogy a drága Hansi bácsi nyugdíjba ment, bár tegyük hozzá, kijárt neki a jól megérdemelt pihenés! (Kevesen tudják róla, de mindenképpen szót érdemel, hogy ő volt az 1937-es évnek, stájerországi „jódlikirály”-a, de egy nálánál is tehetségesebb művész, -ki eredetileg festőnek készült és az építészethez is konyított valamelyest- a következő évben letaszította megszerzett trónjáról!)
Március „hőseivel” kapcsolatban csak arra lennék kíváncsi, hogy jelenleg itt élő szellemi utódaik vajon meg járják-e azt a damaszkuszi utat, (már ha a reláció fordítva is igaz lehet, úgy mint: Paulusból, Saulus) amit „honképes”, „talajgyökeres” elődeik megjártak, annak teljes „vérrög valóságában”?
Éljen a Király!
Üdv Minden Királypártinak ! Régen nem szóltam hozzá mert, úgy látom itt is a turáni átok dolgozik. Még mi, maroknyi monarchisták sem tudunk egy nevezőre jutni, akkor mit várunk el a nagy masszától ( plebs ). Persze nekik vezér kell, meg cirkusz meg némi tesco gazdaságos izű kenyér.
De félre téve a szarkasztikus viccelődést. Igenis nem értek egyet senkivel aki a Habsburgokat isteniti. Nem vitatom, hogy időnként ( nagyon ritkán ) voltak közöttük akik több jót cselekedtek mint rosszat a magyarokkal. Nem ez a jellemző, azt gondolom ezt mindenki beláthatja. A közel 400 éves uralmuk inkább egy gyarmatként és élésháttér országként tekintett ránk mint egyenrangú társországra. Én nem feledem el a Nagyságos Fejedelmet, II Rákóczi Ferenczet és azon hős talpasokat akik igazán a független és erős királyi Magyarországért és a Hitért haltak hősi halált. De Gróf Széchényi István is igaz monarchista magyar volt. Egy olyan sokezer éves dicső multra visszatekintő nép mint a magyar nem kellene, hogy mindenféle idegen - jöttment - családot magasztaljon fel. Remélem, tudjátok , hogy a Habsburgok nem voltak mások mint közönséges rablólovagok Közép Svájcban . Itt sem sokáig, mert elzavarták őket. Vissza a jelenbe. Nem szégen, hogy H. Gyurika összeállt egy 'mdf' nevű liberális, szabadköműves, stb..., stb... gittegylettel.
Remélem Ferencjóska forog a sírjában.
Na, hát ennyit a labancokról, több szót nem érdemelnek.
Éljenek a kurucok !
Éljen Vitéz Nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Úr !!
Jó, h újra itt vagy Turul57! ;)
Az megvolt, h Horthynak a politikai példaképe Ferenc József volt?... Festett is róla egy képet, amely a dolgozószobája falán volt.
Az is megvolt, h Rákoczi a szabadságharca végén (amelyet a magyar történetírás is a XIX. sz.-ig csak "rebelliónak" hívott") olyan szép nemzeti ellentéteket szított, amilyet addig senki sem? Az is megvolt, h III: Károly királyunk Pálffy nádorral olyan békét teremtett, amelyben minden követelés teljesült és még a hercegprímási címet is odaaddta a nemzetnek?
Az is megvolt, h a talpasok a katolikusok mészárolták és Rákoczi többször megfenyítette őket, h ezt hagyják abba?
A Turul-dinasztia is a Merovong/Karoling utódoknak egy törzsi szövetség volt, úgyhogy az, h vki rablólovag vagy sem, csak viszonyítás kérdése. Ezzel az erővel a Hunyadiakat sem kellene tisztelni, hiszen János apja Vajk egy nagyon alacsonysorban élő kisnemes volt, aki nem vetette meg a prédát annyira... Ki merészelné azonban a Hunyadi kormányzót megítélni? Aki épeszű, az biztosan nem.
Olvasgass egy kicsit, azt ajánlom...;->
Kedves PHJ !
Pro és kontra számtalan érvet és ellenérvet lehetne felhozni, bármelyikünk igazának vagy vélt igazának az alátámasztására.
- Az a tény, hogy v.Nagybányai Horthy Miklós falán ferenczjóska képe lógott még nem jelenti, hogy a Habsburgok testesítik meg a királyság intézményét. Talán elfelejtetted, hogy a Kormányzó úr nem engedte vissza a Habsburgokat a hatalomba , pedig visszaállította a judeokomcsi tobzódás után a királyság összes intézményét és jogi státuszát.
- a Rákócziakat fricskázni pedig számomra egyenértékű Sz. István bántásával.
- ugye nem azt a csacskaságot akarod mondani, hogy a Merovingok is a Turul nemzetség tagjai. Ilyen alapon Jézus is magyar volt , de legalábbis pártus herceg. na ne !!
( Olvass magyar őstörténelmet - Badinyi Jós Ferenc )
Hidd el az olvasgatással nincs baj , sőt !
Nekem az köszön vissza válaszodból, hogy a királyság , mint államforma vagy államberendezkedési forma egyenlő a Habsburgokkal. Ez azért durva.
Nem tudom elfogadni azt a "világnézetet" , hogy a "Habsburgokon kívül nincs számunkra hely e' világon".
Nincs miért büszkének lenni rájuk bárhonnan is nézzük a témát. Csak egy olyan gátlástalan kalandor ( degenerált ) család volt aki sok szerencsének és sikeres családpolitikájának köszönhetően sokáig és sokfelé uralkodott.
De mit is hagytak maguk után ? Ezt a kis görcs országot amit Ostmarknak is neveztek jobb időkben ? Ráadásul az is köztársaság.
Igen kell a királyság visszaállítása , pontosabban jogfolytonosságának visszaállítása Magyarországon, de nem szervilis módon, hanem megkeresve azt a magyar dinasztiát aki jogosult lehet Attila , Álmos, Árpád , Szent István, Mátyás, Rákóczi és Horthy nyomdokaiba lépni.
Meggyőződésem, hogy van ilyen vérvonal most is.
Nekem ez a királyság a magyar faj nagyságának visszaállítása magyar királlyal az élen. És akkor tűzön-vízen át a Királyért - az Istenért - a Hazáért.
A Habsburgok ideje lejárt! El kell fogadni.
Nincs olyan, hogy magyarok királya, vagy pirézek királya. Egy adott országnak, birodalomnak van uralkodója, aki nemzetek feletti, mert az az uralma alá tartozó összes nemzetiségek képviseli, szal hagyjuk már, hogy magyar király kell... Egyébként magyar kérdésben IV. Károly az élen járt, nem úgy mint Ferdinánd, aki nem szerette a magyarokat.
PHJ stílusát felvéve: Az is megvan, hogy Horthy visszaengedte volna a trónra IV. Károly-t első kísérlete alkalmával, csak éppen emberi kicsinyességéből és hallgatva a rossz tanácsadókra visszavonta rá egy órára, mert féltek attól, hogy a hatalomból kitessékeli őket Őfelsége a király, aki előre küldte József herceget, hogy addig míg ő oda nem ér, addig ő vegye át az irányítást... Szóval csak hatalomféltés áll a dolog mögött. A Kis-Antant csak jóval később tiltakozott a Budai csata után is.
Na de egyébként Habsburgok összmegítélése: legitim uralkodóink voltak, és jelenleg is, ha teljesen vissza akarjuk állítani a jogfolytonosságot, akkor közülük kerülhetne ki az Uralkodó. Az más kérdés, hogy kritizálható Ottó is, meg a felmenői is, de mit szólnál ahhoz, ha egy olyan neveltetésű Habsburg kerülne nőne fel, aki megfelelne minden elvárásnak?
Az a baj, hogy Horthy-vallású vagy, ami hasonlatos a fideszes viktoriánusok felfogásához. Képzeld el, mi nem vagyunk elvakult Habsburg-pártiak, tisztában vagyunk itt legtöbben a dinasztia negatívumairól és pozitívumairól és képesek vagyunk kiértékelni ezeket. Én ezek alapján - és most csak a magam nevében beszélek- állíthatom, hogy nem kell minden áron Habsburg uralkodó, de ha van közöttük erre alkalmas, akkor mindenképpen ez a megoldást helyezzük előtérbe.
Kedves Barcsa !
A válaszod részben szimpatikus.
Sajnos nincs igazad abban, hogy "nincs olyan hogy magyarok királya..." Ha a logikád követem eljutok oda, hogy "az idegen meg a máság szép". Na ez nekem nem kell. Mintahogy Magyarország a magyaroké, úgy van ( kéne hogy legyen ) a magyarok királya is. Szerinted a spanyol vagy a svéd király kié ?? , a busmanoké ??
IV. Károly - szerintem túl sokat foglalkozunk vele. Elismerem, hogy egy jó szándékú főnemes volt, azonban tökéletesen nem értette a helyzetet amiben élt és megpróbált visszajönni a trónra. Képzeld el azt a morbid helyzetet, hogy Ostmarkból örökösen kitiltják a Habsburgokat, mi meg megteszünk egyet királynak, nem félelmetes ?! Na ezt ő nem fogta fel. Naív és romantikus volt , talán egy Jókai regényben lehetett volna sikeres főhős.
Én római katolikus vallású vagyok és hiszek istenben, de :
*nem felejtem el, hogy magyarnak szerencséllettem a világra jönni, hála Istennek, egy olyan népbe amelynek az eurázsiai kontionensen a legdicsőbb múltja van, sajnos a jelene nem ilyen fényes.
*számomra a haza mindenek előtt
*egészséges nacionalista világnézettel rendelkezem
*az álmodozás is jó dolog, szoktam is gyakorolni, azonban néha nem árt a valóságot is figyelembe venni
*most jutottunk el a Kormányzó Úr Őfőméltóságához. A magyar történelem elmúlt 500 évében egy hozzáfogható hazafit ismertem ( sajnos nem személyesen ) és Ő a Nagyságos Fejedelem. Ellentétben vele a Kormányzó Úr Őfőméltósága pragmatikusabban gondolkodó államférfi volt és amit a trianon után maradt országgal és nemzettel tett az feljogosítaná arra, hogy szenté avassák.Én térdhajtással adózom nagysága, hazaszerete, istenbe vetett hite és szerénysége előtt.
Trianon nagyobb kataklízma volt mint a tatárok, Mohács vagy ferenczjóska .
Még annyit a Habsburgokról, hogy elgondolkodtál-e már azon, hogy ki és milyen balek módon vitte bele a Magyar Királyságot az első háborúba és hogy annak milyen következménye lett ??? Na még mi is ennek isszuk a levét és kesergünk, meg álmodozunk Habsburgokról.
Mi lettünk az egyetlen nemzet ( vagy utódállam, ha úgy teszik ) akit így elintéztek. Hála az általatok felmagasztalt szenilis öregembernek. Számomra ennél nagyobb bűnt nem követhetett volna el egy felkent király ellenem mint alatvalló ellen.
Részemről ezzel le is zárom a témában való részvételt, mert csak időpazarlásnak tartom.
Isten éltesse a magyarok királyát !
>>>>>Barcsa írta:--
>>>>>Az a baj, hogy Horthy-vallású vagy,
Ez lehet, hogy igy van, és tényleg vannak böven Horty-vallásúak (meg István-vallásúak, meg Mindszenty-imádók, meg Nagy Imre-hódolók), de Ön (és ez a blog) Habsburg-vallású és legitimitás-vallású.
Csinnal binnal a Habsburgok a magyar trónra keveredtek, és a legitimitás-vallás szerint mostmár az idök végezetéig csakis Habsburg lehet magyarországi államfö. Van másféle nézet is, a Bibliában is ott van az az elgondolás, hogy halott emberek hibáinak levét ne igya mindörökkön örökké a késöbb született nemzedék (jubileum); ugyanigy, miért kellene nekünk ma évszázadokkal ezelött elporladt emberek törényei alatt élnünk
S ott van még a sort és legitimitást elinditó István király el nem döntött kérdése is, hogy ö vajon legitim volt-e ?
Ha ez a blog tényleg a királysági állámalak hirdetöje lenne, akkor lehetne szó arról is, hogy Kovács Béla legyen a király, ha ö arra rátermett és kiképzett. Habsburg Ottoval nem az a baj, hogy Habsburg, hanem az, hogy internacionalista és szocialista és a Biblia istenében is aligha hisz, mert akkor nem úgy viselkedne ahogy viselkedik. Habsburg Bertalan lehetne nyugodtam Magyarország királya, de nem azért mert Habsburg és a legitimitási sorban éppen ö a következö, hanem azért mert nemzet-elvü, tehetséges és az államszervezésben/vezetésben képzett ember, akit az akkor élö nemzedék hajlandó pajzsra emelni.
És szó lehetne a különbözö királysági szerkezetekröl is, mint például a városállami pap-királyság.
Meg arról is, hogy az emberek azért akarnak királyt, mert utálják Yahweh-t és nem akarnak az Ö törvényei alatt élni (Sam 8:7)
____
mellesleg a Habsburg császárokról:--
Ha lett volna valha is rendes Habsburg császár, akkor elsö dolga lett volna, hogy a földet az emberek közt szétossza, a birodalmat pedig önálló, kicsi királyságokra bontsa.
Ez az oldal _nem_ "Habsburg-vallású", hanem jogfolytonosságpárti, Szentkorona-tan és történeti alkotmány követő, annak legutóbb érvényes verzióját tekinti alapnak a Magyar Királyság helyreállítására. A szerint pedig nem az, az érvényes, h akkor válasszuk meg a fűszerest, mert az snájdig magyar ember aztán jó lesz. Tessék utánamenni a dolgoknak mielőtt fantazmagóriákat leírunk (pap-királyság, meg ilyenek).
Turul57, csak neked meg beidézem a blogon (és nem ezen a portálon, h mit mondott Horthy a Habsburgokról az emigrációban. Figyelj majd, de nagyon. Mert a "degeneráltak" (ez a balos maszlagot felejtsük már el) nagyon is pozitív kontextusban lesznek megemlítve, nehogy egy világ omoljon össze benned. ;D
Kedves PHJ ! Rosszul látod a dolgot. A degenerált kifejezés nem balos maszlag, hanem egy szó és fogalom a magyar nyelvben arra a szellemi állapotra ami , például a Habsburgokat jellemzi. De igaz ez a Károlyiakra, Kohn Bélákra és még sok másemberre. Tehát nem világnézet specifikus.
A jogfolytonossággal egyet értek. Valahol itt olvastam, hogy most is van Habsburg törvényes királyunk ( már nem emlékszem melyik blogoló írta ) , a kérdésem , hogy kia az ?, mikor emelték trónra ? és kik ?
Én egyre inkább arra hajazok, olvasva a hozzászólásokat, hogy valami meseszerű gyermekded vágyálmokat tükröző és esetenként igen naív megközelítést alkalmazó blogon vagyok ahol, mint a mesékben van egy jóságos és mindig igazságos király ( család, ezen esetben ) akinek örökkön örökké joga van a magyar trónra akár mit is követ el a népe ellen.
Uraim ez egy baromság.
Tessék már felnőni és olyat álmodni aminek valós alapja van és ami akár még meg is történhet ha nagyon akarjuk.
Kell a király és a királyság mert ennél az állaformánál még jobbat nem teremtett az ÚR !
De, szokjunk már le erről a Habsburg s..gnyalásról.
Nem értem az egészet, hisz büszkék lehetnénk ( én az vagyok ) ősi népünkre, annak kulturájára és azon vezetőire Atillától Horthy Miklósig akik tényleg ezt a nemzetet vezették és gyarapították. Milrt kell nekünk kishitüeknek, szerviliseknek lenni ???
Üdv.,
Turul57
Igen, pont azt tetszik mondani amit én: hogy Kendnek legitimitás a vallása/dogmája, és Kend szerint itt semmi más királyság már nem lehet mint Habsburg, mert ezt irja a hit-tétel -- vagyis igazábol nem a királysági államforma hive, hanem csak a Habsburg tronraültetésé. De bevallani nem meri. Talán Kendnek kellene néha kikukkantani a sajtár alól, van ott egy egész világ odakint.
(Vannak-e ilyen Habsburg-isták Csehországban, Ausztriában, Horvátországban?)
Elsö István király azzal az állitolagosan szent koronával a fején a magyar nemzet sirját megásta, az öt a feudalista trónon követö többi, ugyancsak koronás király pedig ebbe a sirba beletemette: ezer éves szentkoronás feudalista királykodás ereményeképpen europai nagy hatalom köznevetség és megvetés tárgya lett. Ha tényleg szent lenne is az ujabban bálványként imádott korona, akkor is mit ér ? ide korona meg király nélkül is eljuthattunk volna, söt, amig korona meg feudalista király nem volt, talán többre mentek a magyarok.
Tehát, ha már királyságot akarunk, akkor másféle (nem feudalista) király meg korona és másféle alkotmány kellene, ha többre szeretnénk jutni mint az elmult ezer évben.
Merthogy, van, ugye, más fajta királyság is, nem csak feudalista ? Csak arról ezen a legitimitásban gondolkodó portálon nem szeretnek beszélni.
Kedves Turul57!
Éppen ellenkezőleg itt, aki komolyan gondolja a királyságot _pont nem_ kerget álmokat. Igyekszük két vagy több lábbal is a földön járni. Nincsen jelenleg sem jóságos, sem semmilyen királyunk. Van egy idős magyar jogszerinti trónörökösünk, meg egy süllyedő köztársaságunk nettóban, meg a két kezünk, ennyi. Minden más le van írva az oldalakon és a reményeink szerint a tetteink és gondolataink beszélnek magunk helyett.
789,
aki Szent István itt mószerólja, az ki lesz tiltva. Neopogány-szinkretista moslékot itt nem nyomunk. Legközelebb figyelmeztetés nélkül törölve leszel. Én szóltam.
PHJ nagyjából leírta amit én is gondolok, de egyetértek amúgy abban is, hogy királyt nemcsak az alapján fogunk választani - bárcsak ott tartanánk már-, hogy Habsburg e vagy sem. Egyik kitétel, hogy ebbe a dinasztiába tartozzon, mert ott szakadt meg a jogfolytonosság, de mindenáron, mondjuk ha nem találnánk a családban erre alkalmas személyt, akkor más megoldás után kell nézni. Tisztasor, de alapfelállás, hogy a dinasztia van, és teljes jogfolytonossághoz az eredetit kell helyreállítani.
Azt a maszlagot meg, hogy a Habsburgok vitték bele a magyarságot az I.VH-be, meg ők robbantották ki felejtsük már el :S tiszta gáz, körülbelül általános iskolás töri szint. Már középiskolai anyagban is benne van, hogy kaptak a rácok egy ultimátumot, nem teljesítették, kaptak egy hadüzenetet, majd a frissen alakult Németország (egy protestánssal az élén) nem bírt magával és hadat üzengetett mindenkinek. De már az kevés helyen van megemlítve, hogy FERENC JÓZSEF utálta a Német-OMM szövetséget, I.Vilmost, és nem értette, hogy minek kell neki a szerbeken és az oroszokon kívül másokkal is hadakoznia :/// Ő is puhatolózott folyton a békéért, de igazából halála után, IV. Boldog Károly volt az, aki beszüntette volna a vérontást, de elutasították.
Az a "szemét" "degenerált" "csaló" "zsidó" stb. IV. Károly tudjátok, hogy milyen intézkedéseket vezetett be? Csak párat nézzünk:
-Betiltatta a tisztek nagy bulizgatásait, elrendelte a kötelező front szolgálatot (ő maga is számtalanszor járt a frontokon).
-Csak annyi katonát és úgy vezényeltetett a csatába, amennyit kellett. A veszteségek drámain csökkentek, mert nem ágyútölteléknek képzelte a katonát.
-Betiltatta a mérgesgázokat, a megadott és sebesült ellenség lelövését, sőt, ellátásukat írta elő. Betiltotta a civil épületek bombázását.
-Nem járt semmi sem Bécsben, nem lehetett közlekedni, enm volt ami az élelmiszert, fát stb. szállítsa, erre gondolt egy merészet: a 300 lóból álló császári méneset fogatta be és az látta el Bécsben a közellátás szállítmányozási részét.
-Zita császárnénk pedig a lakó kastélyuk egyik szárnyát rendeztette be kórháznak, és ő maga is látogatta sorra a kórházakat és ellenőrizte az ellátásukat. (Koronázásukkor a felszolgált 18 fogásos ünnepi ebédet Károly a kórházakba küldette szét Budapesten...)
KB. így ennyit a szemét Habsburgokról, jah és egy találós kérdés, kitől származik: "Legcsodálatosabb nép a magyar!"
Kedves PHJ
Köszönöm. Lehangolt, borús reggelen mosolyra, nevetésre fakasztott.
Mosolyogj a világra és az visszamosolyog rád...;D
Nagyon tetszik a "szinkretizmus" kifejezés, ezen a "lehangolt, borús reggelen", ami persze sem nem lehangolt, sem nem borús, csak olyan, amilyen mindig is volt: "van".
Azért tetszik, mert a kifejezésben mássalhangzó torlódás van, és mint afféle műveletlen hagsburgiánus s.ggnyalónak, ezt hallva, mindig egy másik kifejezés jut eszembe - már csak a "kr" mássalhangzópár miatt - a kretenizmus.
Nem kívánva megismételni az eddig leírt érveket, szeretném felhívni minden kedves barátom, főképp a pobex lambens barátaim figyelmét két körülményre.
Az egyik, hogy a már ezeken az oldalakon is elemzett MKPK körlevél egy új korszakot nyitott meg a magyar történelemben, a harcos, az harcoló Egyház korszakát. 60 év visszafogottság után a Katolikus Egyház nem hajlandó tovább lehajtott fejjel (mint annak idején a keresztény-ateista párbeszéd bizottság idején) némán és visszafogottan reagálni a helyzet adta kihívásokra.
Újra megjelent az igazi Miles Christi figura, a cselekvő hitgyakorló etalonja, ami nem tűri tovább a hit elemeinek gyalázását és amatőr elemzéseit.
Mert olyan ez, mint a tudással nem rendelkező kémikus, akit kísérlete végeztével már mindennek nevezhetünk, csak kémikusnak nem; inkább helyes komikusnak nevezni. És a komikus kémikus, ugye, már nem kémikus.
Végre a valódi és megalapozott theológiai tudással rendelkezők szólaltak meg. S ezzel az elbizonytalanodó tömegek előtt a kérdések és az erővonalak, a vízválasztók napnál világosabban felismerhetőek, kitapinthatóak.
A másik, hogy gyönyörű, vadregényes és híres múltú, szekularizált Hazánkban az eltelt években fölerősödtek és dogmává jegecesedtek bizonyos körökben a rejtetten vallástagadó badinysta eretnek nézetek, amik szellemi muníciót adnak ezekhez az újra felbukkanó neopagan nézetekhez. Ez azért tartozik ide, mert ezek azok a "pártus herceg" nézetek amelyek erősítik sok esetben a szentistváni mű lerombolási vágyát. Meggátolva a reális értékelés lehetőségét is, mivel "vallási dogmává" merevítették ezt a történelmi hazugságot (mint a "szocializmus + elektromosság = kommunizmus" dogma), amelyek az István vagy Koppány kérdésben szeretnék látni a magyar történelem legfontosabb kérdését. Úgy tesznek, mint ha az elmúlt ezer valahány száz év már ezer és valahány százszor nem adott volna már kellően részletes és alapos választ erre a kérdésre.
Illetve látni kell azt is, hogy sajnos - és ez itt aktuálpolitika, amiért elnézést kérek - az Atilla Király Népfőiskola az elmúlt években lealázta a magyarság őstörténetének kutatását, a magyar őstörténet-kutatást módszereiben köznevetség tárgyává tévő, egyébként elgondolkodtató válaszokat adva az eredettel és a szentistváni korszakkal kapcsolatosan felbukkanó higgadt és tudományos igényű kérdésekre. Ez azért aktuálpolitikai kérdés, mert az AKNf közeli kapcsolatban áll a MG-val, a MG meg, ugye, köztudottan az egyik feltörekvő nemzeti erővel.
Csakhogy, velem együtt több millió ember mondja, hogy nincs szükségem olyan pártra, ami nemzetre hivatkozik, a fényes, dicsőséges múltra, miközben azt, ami, aki nemzetet teremtett a népből, és itt a kereszténységre és a szentekre gondolok, mesterségesen ki akarja metszeni, "szekularizálni" szeretné a magyar történelemből és a magyarságtudatból.
Lehet, hogy a választásokon eredményesek lesznek, de amíg lehangolt és borús Hazánkban pléh-Krisztusok állnak az utak mellett, jobban tenné ez a politikai erő, ha ismét és ismét erőteljesen elgondolkodna azon a kérdésen, nyer-e annyit ezen a politikai "réven", mint amennyit elveszít az ideológiai küzdelem "vámján". S hogy milyen királyság, királyság-e a pünkösdi királyság?
Egy lejátszott és már megnyert mérkőzést újra lejátszani, azon túl, hogy anakronisztikus felhangú, teljesen értelmetlen és érdektelen.
Mindezt csak azért írtam le, mert úgy látom, a mai kor hangoskodó neopaganjai azok, akik mára újra és újra előveszik a többször lerágott antihabsburgiánus csontot. Miközben zsonglőrködnek vele, azt a téves tudatot ápolgatják lelkükben és a külső szemlélők szellemében, hogy valami "újat" mondanak, valami "értékeset", "elhallgatottat" fogalmaznak meg.
Még azt sem tartom kizártnak, hogy ezeknek az "egyházaknak" [nevezzük legalább mi a nevükön: szekta] {mint annak idején a Hit Gyülekezetének} fizetett, főfoglalkozású pártaktivistáik vannak, akik rátelepednek az internetre és kéretlenül is öntik szellemi feces szintű gondolataikat a naiv és az elegendő meggyőződési alapokkal nem rendelkező képzetlen, jobban mondva kommunista emlőkön nevelkedett tömegekre. Lappangó hittérítés zajlik. Mert elkezdődött "korunk nagy csatája."
Régen a Habsburg-ellenesség főként a keleti, a protestáns végeken jelent meg, aztán a Habsburg-ellenesség a nemzeti image-zsal nem rendelkező kommunisták nemzettudat-pótlékaként jelent meg (lásd: Révai József - Magyarország történelme) és mára a Habsburg-ellenesség történelmi örököse, a kommunisták és a "kurucok" után a pártus-badinysta "nagyon-magyarok", jobban mondva "kizárólagosan igaz-magyarok".
Így a szerepek elosztása ma úgy néznek ki, hogy egyik oldalon állnak - ma - a keresztények (katolikusok és protestánsok, illetve "a" vallásosak) és a habsburgiánusok, míg a másik oldalon a szinkretikusok :D és a szabad királyválasztók álorcáját magukra erőltető, valójában zsigeri republikánusok (sokszor a Szentkorona-tan mögé is bújva); akik tudják ugyan, de lelkükben képtelenek hinni a királyság szükségességét; s mert a kérdés "divatos" lett, ebből következőleg nem mernek a közvélekedéssel szemben állást foglalni.
Tehát - szerintem - a Habsburg-kérdés önmagán túlmutató kérdéssé lett. Egyféle politikai királyvíz.
Éljen a Király! Éljen a legitim Király! Éljen a Haza!
Chubakka !
Hogyan tudsz ennyi sületlenséget összeírni?
"És mondá Yahweh Sámuelnek: hallgass a népre mindenben amit neked mondanak, merthogy nem téged vetettek meg, hanem engemet, hogy ne uralkodjam felettük."
Elsö István király közönséges halandó volt -- mint minden más ember államfö, az ö hibáikkal romlottságukkal --, igy nyugodtam és joggal kérdezhetjük, hogy amit tett jó/rossz volt-e. Mátyás, Kossuth, Horthy, Kádár tevékenységének kitárgyalása/értékelése nem felségsértés vagy szent-káromlás. (se nekem se másnak nem kell Badinyhoz menni, hogy István király uralkodását kérdöre vonjuk) Tehát épp azokkal van a baj és azok inditékát kell fontolóra venni, akik nemzetröl, meg nemzeti felemelkedésröl szónokolnak, de közben olyan jelképeket, jelvényeket, modszereket és személyeket akarnak sérthetetlen szentté nyilvánitani és kötelezöen követendövé tenni, akiknek, amiknek eredményeként ezer évvel István után Magyarország se nem ország, se nem magyar.
Dogmaként elöadják és ezt nekünk kötelezöen, kérdés nélkül le kellene nyelnünk, hogy István király és tettei nékül ma már nem lenne se Magyarország, se magyar nemzet. És ha én ezt kérdöre vonom, ha azt merem mondani, hogy valami logikus alátámasztást is adjanak már vallási tételükhöz, akkor egyszeriben gyaur, meg eretnek, meg pogány vagyok. (régen az M.Sz.M.P. mondta rám, hogy helytelen politikai nézeteim vannak, most meg a római univerzálisok.....)
szinkretista
A római univerzális(mindenre ráhúzható) bagoly akar itt beszélni. Ami pogány szokást csak talált, azt mind magába olvasztotta, római vizzel megfröcskölte, s közzé tette mint sajátját (ég királynö, hús vét, halottak napja, karácsony, hogy csak a nagyobbakat emlitsük); az ember ha pogány templomot akar látni, ott van neki minden univerzális templom, teljes diszében.
Az sem eretnekség ha megkérdezzük, hogy István és brigádja valóban kereszténységre téritette-e az ország népét, vagy csak római univerzális vallásra. S azt, hogy egyáltalán lehetséges-e olyan, hogy valakit állami rendelettel názáreti Jézus megváltókénti elfogadására kényszeritsenek. (miféle keresztény egyház az olyan amelyik tiltja a Biblia elolvasását ?)
______
"A legitimizmus egy sajátos kötődés egy személyhez vagy egy dinasztiához, valami, amit aligha lehet ésszerű és objektív szavakkal megvitatni.
a monarchizmus élharcosai között viszonylag kevés a legitimista."
"Annak veszélye természetesen fennáll, hogy alkalmatlan személy örökli a trónt. De egy Hitlert nem választottak-e meg vezetőnek, és egy Warren Harding (**) -ot elnöknek."
-- Ottónak, nem meglepöen, roppant kifogása van egy nemzet-elvü elnök ellen, aki nem csatlakozott a Népszövetséghez, nem ismerte el Szovjet-Oroszországot, nem akarta nemzetét mindenféle internacionalista szövetségekhez csatolni, nem akart internacionalista (világ)háborúkba keveredni. Vagyis, miféle államfö lenne Ottó, az internacionalista, aki egész életében az Európai Egyesült Államok megszervezésén munkálkodott ?
"a tények azonban azt bizonyítják, hogy indokolatlan mesterséges választóvonalat húzni a monarchizmus és a szocializmus, ... közé."
Nyilván, hogy Ottó monarchiája békésen együtt élhet a szocializmussal, hiszen a feudalizmus is szocializmus; a szocializmus királytalan, gépesitett feudalizmus, ahol az ember ugyanúgy az állam tulajdona mint feudalizmusban, ahol az állam az isten és az önmagát istennek kikiáltó állam imádata kötelező vallás; ahol az emberek nagy része csak arra születik, hogy az állam gépezetének alkatrésze legyen és az állami hivatalokban napot lopó és egyéb heréket eltartsa.
"A monarchia egy kormányzati forma, amelyben az Állam fejét nem választják, és aki hivatalát magasabb törvényre alapozza, azon a jogcímen, hogy hatalma transzcendens forrásból fakad."
-- mondják ezt a királyok, de erröl a "magasabb törvényröl" "transzcendens forrásról" saját elmondásukon kivül bizonyságot elöadni nem tudnak. Ottó koronás ösei egyikének se jutott eszébe, hogy a Biblia nemzetszervezésre vonatkozó útmutatásait kövesse, vagy csak beszéljen is azokról. Az Ószövetség úgy beszélt az ilyen királyokról mint urválkodókról, akik állandóan útálatosságot követnek el és útálatosságra vezetik a népet. Ki volt hát transzcendens törvényüknek forrása ?