A köztársaság kikiáltása nem a népakarat megnyilvánulása - Slachta Margit levele az államformaváltásról

Slachta Margit következetes politikai magatartását már méltattuk mi is ezeken az oldalakon. Felszólalása, amellyel a királyságot lényegében egyedüliként védte meg 1946-ban a Nemzetgyűlésben, a magyar történetírásban ismert, de talán kellőképpen nem értékelt és általában anakronisztikusnak feltüntetett. Kevésbé ismert azonban, hogy ezt a híres felszólalását, amelyet sokszor ordenáré bekiabálásoktól övezve mondott el a Parlament épületében, megelőzte egy levél írása is, amelyben szintén a köztársasági államforma bevezetése ellen szólalt fel. Sorait a Szövetséges Ellenőrző Bizottság brit missziójának vezetőjéhez intézte, levelében pedig tételesen felsorolta, hogy a melyek azok a jogi-, alkotmányos, politikai és erkölcsi anomáliák, amelyek miatt az államformaváltás napirendre tűzése nem indokolt, sőt törvénytelen cselekedet.

Slachta célzottan küldte el híres felszólalása előtt három nappal ezt a levelet a SZEB-nek; a bizottság másnap ülésezett is, e mellett pedig a képviselőasszony pedig tudta, hogy a Nemzetgyűlésre gyakorolt politikai hatása - elsősorban ugyan Kliment Vorosilov és Szviridov szovjet marsallok személyében - nagyon is jelentős. A Szövetséges Ellenőrző Bizottságok elméletben a második világháború után győztes hatalmak által a fegyverszünet betartására és a kormányok működésének ellenőrzésére megalakított testületek voltak a legyőzött országokban a győztes hatalmak katonai részvételével (angol, amerikai, szovjet). Magyarországon azonban a szovjet fél nem engedett igazi beleszólást az ügyekbe, egyedüliként döntött, az angolszász hatalmak csak konzultációs szerepet kaptak.

***

A Brit Ellenőrző Bizottságnak Magyarországon,
Kelt 1946. január 28.

Kedves Uram! (*)

Bizalommal fordulunk a Magyarországra küldött Brit Ellenörző Bizottsághoz, hogy segítse előmozdítani és biztosítani a demokrácia elveinek akadálytalan érvényesülését. Most, hogy a magyar parlament az államformáról fog hamarosan tárgyalni, tiszteletteljesen kérjük, hogy nyilatkozatunkat vegyék figyelembe:

1. Az országos választások idején nem volt szó arról, hogy az országgyűlés fog dönteni az alkotmány megváltoztatásáról. Mindazonáltal a Magyar Alkotmány előírja, hogy az államforma megváltoztatására külön speciálisan erre a célra hívjanak össze alkotmányozó nemzetgyűlést, olyat amely kompetens az ügyömben (**).

2. A kampány során csak a Nemzeti Bizottság által jóváhagyott politikai pártokat engedték működni. Ezek a pártok jelöltjeiket, mint képviselőiket egy blokkba ("en block") küldték a nemzetgyűlésbe. Ez a csoportos választási rendszer lehetetlenné tette, hogy az emberek olyan képviselőket válasszanak, akikben megbíznak. A választás lehetősége így minimálisra csökkent.

3. A választás előtt a jelöltjeiktől a pártok egy dátummal nem ellátott, de általuk aláírt lemondó nyilatkozatot kértek abból a célból, hogy képviselőiket bármilyen időpontban visszahívhassák, ha azok nem teljesítenék a párt határozatait. Eme nyomás következtében így sem felszólalni nem mernek, sem szavazni nem mernek meggyőződésük szerint.

4. A sajtó komoly cenzúrának van alávetve így, óvatosan de hatásosan visszavertek minden olyan törekvést, amely az embereket orientálta volna az ősi alkotmányos királyság által létrehozott értékek jelentősége és erkölcsi tartalma felé. Pedig ezek az elvek 1000 évig voltak gerincei alapjai az ország bel- és külpolitikájának. Arról a Szent Koronáról sem engedték, hogy írjanak a sajtóban, amely pedig mindig a törvényesség letéteményese, forrása volt és azt a szent köteléket testesítette meg, amely az embereket országgá, nemzetté kovácsolta.

5. A postát úgyszintén cenzúrázták, hogy az egyéni és magánjellegű írások továbbítása is lehetetlenné váljon. Azokat az üzeneteket / levélváltásokat, amelyek az alkotmányos monarchiát helyezték előtérbe, a királyság előnyeit megvilágítván, egyszerűen elkobozták.

6. Az ország jelenleg nem élvez elegendő szabadságot ahhoz, hogy dönthessen az alkotmánymódosításról. A fasiszta jellegű terror következtében, amelyet a népnek el kellett viselnie, a békekötést megelőző átmeneti állapot, a kritikus gazdasági helyzet miatt az ország olyan, mint egy magas lázban szenvedő beteg. Sok lakos nem tartózkodik otthon (sok a hadifogoly, deportált, szökevények, internáltak és a keletre erőszakkal kitelepítettek). A béke után reméljük visszakapunk néhány, a magyarok által lakott területeket. Nagyon igazságtalan lenne a magyar állampolgár számára, ha nem dönthetnének a saját államformájukkal kapcsolatos életbevágó kérdésről.

A fenti érveket figyelembe véve kinyilatkoztatjuk, hogy a szükséges választási szabadság hiányában a jelenlegi királyság államformájának megszüntetése és a köztársaság kikiáltása nem népakarat, és nehéz lenne ezt nem a terror megnyilvánulásának venni. Sok megfélemlített százezer ember nevében, kiket megnémít a félelem, bár őket a szívük a régi kincseket őrzött államforma felé húzná a

Keresztény Női Tábor nevében
Slachta Margit,
a Nemzetgyűlés tagja.

(PRO FO 371. 59003)

(*) A levél eredetileg angol nyelvű volt, de Slachta Margit készített egy magyar fordítást is róla. A címzett a brit misszió vezetője John Oliver Pearce Edgcumbe altábornagy volt, őt szólította meg Slachta Margit is. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) azonban nem tűzte egyetlen ülésén sem napirendi pontra Slachta Margit levelét, ahogyan az az ülések jegyzőkönyveiből kiderül. Az államformaváltás nem volt téma jobbára és közvetlen napirendi pontként a SZEB ülésein. Érdekes, hogy Slachta Margit eredeti politikai pártjának, a Keresztény Női Tábornak (KNT), nevében nyilatkozott, amelyet a SZEB által ellenőrzött Nemzeti Bizottság nem engedett indulni az 1945-ös választásokon, és nem annak a nevében, amelynek hivatalosan a színeiben ült a Nemzetgyűlésben (Polgári Demokrata Párt). (Slachta ezt azután vetette fel, hogy a Pálffy-féle eredeti kereszténydemokrata párttal akart indulni, amelyet Mindszenty József is támogatott.) 1947-ben azonban a SZEB amerikai és angol tagja indítványozta, hogy a KNT működését engedélyezzék, de időben hamarább azt már Rajk László belügyminiszter megadta, így ezt sem kellett érdemben tárgyalnia SZEB-nek.

(**) Az eredeti szövegben így szerepel ez a kifejezés.

Hozzászólások