A dinasztiahű elit rendje

Magyarországon a lovagrendekről legtöbbször a borfesztiválon felvonuló magukat önhatalmúan lovagoknak, lovagnőknek kikiáltó korosodó úriemberek passziója jut eszünkbe. A rendszerváltás óta gombamód elszaporodott rendek száma meghaladja már a 150-et. Vannak szikvízlovagok, kolbásztöltő lovagok, bor és pálinkalovagok. Csak reménykedni tudunk benne, hogy lesz egy olyan szabályozás majd, amely ezeket mind egy szálig egyesületté nyilvánítja, megtiltva a lovagrend név használatát. Teret hagyva a valódi, királyi, császári, avagy pápai alapítású lovagrendeknek. Mint például a lassan 800 éves Szent György lovarend, melynek salzburgi komtur-helyettesével, Lieli Gáborral a Rend magyarországi szervezése kapcsán Szávoszt-Vass Dániel beszélgetett.

Kedves Gábor, kérem árulja el ön milyen megfontolásból lett a Szent György Rend tagja? 

Én 2008 októberében, Károly főherceg által lettem a Rendbe felvéve. Az ajánlást Dr. Norbert van Handel báró adta, akihez már sok éve szoros barátság köt. Ő egyébként jelenleg a Rend prokurátora. Ez azt jelenti, hogy ő Károly magyar királyi herceg közvetlen megbízottja és helyettese a renden belül.

Csatlakozásom fő oka pedig az volt, hogy úgy gondolom, hogy egy a Habsburg-Lotharingiai-ház sok évszazados pozitív értékeire, tradiciójára épülő, liberál–konzervatív, pártsemleges európai szervezet hosszútávon, valódi alternatíva lehet a mai európai vezetés túlbüroktarizált, sokszor érthetetlen és értelmetlen – vagy mint az elmúlt hónapok eseményei (pl. migráció) is jól mutatták – tehetetlen politikájával szemben.

Nagyon fontos lenne, hogy a volt Osztrák-Magyar Monarchia, azaz a közép-kelet európai országok szoros összefogásban, erős köteléket alkossanak a nagy európai országok (pl.: Németország, Franciaország) mellett. Hiszen csak így lehet hosszútávon Európán belül a kisebb országok érdekeit is érvényesíteni, valamint Európát a globális nagyhatalmaktól  politikailag és gazdaságilag jobban függetleníteni.

Kérem, mutassa be néhány szóval a Rend újraalakulásának körülményeit és ismertesse a legfontosabb célkitűzéseit! 

Az Európai Szent György Rend a legújabb kutatás szerint még Zsigmond és Henrik császár előtt létrejött és fennállása I. (Habsburg) Rudolf király koráig vezethető vissza! Régebben úgy tudtuk, hogy 1308-ban a luxemburgi házból származó VII. Henrik, szent római császár által alapított „A régi nemesség” későbbi nevén „a négy német-római császár” lovagrend volt a kezdet.

Ehhez a rendhez, Zsigmond szent római császár 1408-ban kiegészítésül alapította a „Sárkány Rend”-et. Ennek a rendnek csak 24 tagja volt, többek között Ödön osztrák herceg, II. Albrecht litván nagyherceg, Marsiglio Carrara a páduai-házból, Spalato hercege, Lazarevics István szerb fejedelem és Vlad Dracul vajda.

Az évszázadok során a Rend különböző átalakulásokon ment keresztül. 1768-ban Holstein-Limburg Fülöp Ferdinánd herceg reaktiválta a Rendet, mely 1839-ben kapott alkotmányt és nagytanácsot, brüsszeli központtal.

1926-ban ismét új alkotmánnyal, de továbbra is „a négy német-római császár rendje” néven, osztrák-magyar és további 4 német (Wendland, Alsó-Szászország, Rheinland-Wesztfália és Dél-Németország) tagozattal működött.

A náci Németország 1935-ben a megszüntette a német majd az Anschluss után 1938-ban az osztrák szervezetet is.

Az újraszervezés 2008. január 18-án történt. Az alapító tagok Dr. Habsburg-Lotaringiai Ottó főherceg, Dr. Vinzenz v.u.z. Liechtenstein herceg, Georg Mauthner von Markhof lovag és Dr. Norbert van Handel báró urak voltak.

2011. március 30-án kapott a rend ismét alkotmányt Habsburg-Lotaringiai Károly magyar királyi hercegtől, aki 2008-óta a rend nagymestere. Ekkortól az ESGO hivatalosan is a Habsburg ház védnöksége alatt a „St. Georgs-Orden - Ein europäischer Orden des Hauses Habsburg-Lothringen“ néven lett bejegyezve (röv. ESGO). Az ESGO „a négy német-római császár” valamint „A régi Szent György Rend” = „Sárkány Rend“ évszázados tradícióját és szellemiségét viszi tovább.

A Rend keresztény, karitatív, európai, érték-konzervatív, pártsemleges, a liberális gazdaságpolitikát támogató, és a régi többnemzetiségű osztrák állam elveit támogató,  főképpen a Közép- és Dél-európai államok közös együttműködést és az európai államok teljes katonai védelmét támogató, magát egy az érték-konzertvatív Európa-orientált hálózat részének tekintő, elit rend. Tehát egy főleg társadalompolitikával foglalkozó szervezet. Ez a legnagyobb különbség a többi történelmi rendhez képest, amelyek főképpen karitatív (Máltai Lovagrend) vagy egyházi (Szent Sír Lovagrend) rendek.

Magyarországon másfél évtizede gombamód megszaporodtak a „kabarérendek”, amelynek semmilyen legitimitásuk sincsen ugyan és egyszerű egyesületként működnek. Meglehet bármilyen rend - kivéve néhány egyházi lovagrendet - ma Magyarországon nehezen működik, tekintettel korábbi, de ma is érvényben lévő köztársasági szabályozásra (1947). Mi ezzel kapcsolatosan az álláspontjuk? 

Az európai Szent György Rend természetesen nem „kabarérend”. Az egykori Monarchia országaiban, azaz Közép-Európában jelenleg négy olyan Rend működik, amely vagy a Vatikán által vagy egy királyi ház által elismert és onnan alkotmánnyal rendelkezik: Szuverén Máltai Lovagrend, Aranygyapjas Rend, Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend és az ESGO. Úgy gondolom, hogy ez a tény azonnal eloszlat minden kételyt. Valódi értékeken álló, történelmi Rendeket vagy azok pozitív eredményeit pedig az évszázadok alatt, semmilyen rezsim, vagy szabályozás sem volt képes hosszú távon eltüntetni. Ez valószínűleg továbbra is így lesz, hiszen az emberek újra, egyre inkább a pozitív értékekre, gazdasági stabilitásra és biztonságra vágynak. Különösen a mai világban, ahol a terror és a bizonytalanság globálisan is rendkívül gyorsan terjed.

Magyarországra és a magyar tagokra számít a Rend, ahogyan említette korábban. Milyen feladatot tartana üdvösnek a magyar tagoknak?

Azt hiszem, elsődlegesen nagyon fontos lenne a Habsburg-Lotharingiai-ház és a monarchia (mint államforma) évszázados európai és természetesen  magyarországi szerepének objektív, tévhitektől és hazug ellenpropagandától mentes, általános megismertetése.

Magyarországon az elmúlt 25 év pártpolitikai harcai a társadalmat, több - mostani állapotában szinte kibékíthetetlennek tűnő - részre szakították.

Ezzel szemben a monarchikus államformájú európai országokban az uralkodó házak minden esetben kiegyenlítő, egyesítő szerepet játszanak és ha kell védelmet nyújtanak a sokszor megosztó és főleg a saját klientúrájának érdekeit szolgáló politikai pártokkal szemben.

(Theodore Roosevelt volt amerikai elnök 1910-es európai  látogatása alkalmával megkérdezte Ferenc József császárt, hogy miért van szükség a 20. században még a Monarchiára? Ferenc József császár erre azt válaszolta;  “...azért, hogy megvédje a népet a politikusoktól!”)

Pillanatnyilag hány magyar ill. magyar származású tagja van a Szent György Rendnek?

Jelenleg sajnos még csak néhány magyar származású tagja van a Rendnek. Ezért is szeretnénk, hogy 2016 tavaszán a magyarországi szervezet is megalakulhasson. Ennek a szervezetnek elsődlegesen az lesz a feladata, hogy a Rend programját, céljait megismertesse Magyarországon. Ez nyilván több lépcsőben és nagyon jól meggondolt stratégiával kell hogy történjen, ami persze nem lesz könnyű feladat. Először is meg kell ismertetni az emberekkel, hogy mit is jelent a valódi érték-konzervatív világnézet. Ami a mai Magyarországon konzervatív fogalomként ill. politikaként a köztudatban van, annak sajnos nem sok köze van a több évszázados európai érték-konzervativizmus szellemiségéhez.

Meg kell értetni az emberekkel, hogy az érték-konzertvativizmus nem más, mint mindazok a klasszikus, pozitív értékek, kultúra, gondolkodás, szellemiség amelyet Európa sok évszázad alatt felépített, és minden európai ember számára politikai és világnézeti,vallási különbségek ellenére vitathatatlanul jó és fontos értéket jelentenek. Ezen értékeket mindenképpen meg kell védenünk és őriznünk a következő generációk számára.

Hány országban van jelen a rend?

A Rend már több közép-európai országban, jelenleg összesen 250 aktív taggal működik: Ausztriában 6 „Komturei”= szervezet van (Bécsben 2, Salzburg-Felső-Ausztria, Alsó-Ausztria, Stájerország/Karintia, Tirol) ezekhez csatlakozik Bajorország, Nassau, Nemzetközi Komturei Wiesbaden, Dél-Tirol/Trentino, Olaszország, Horvátország Szlovénia és remélhetőleg jövőre Magyarország.

Hogyan épül fel a rend hierarchiája? Sajnos Magyarországon mostanában kizárólag egyetlen élő Habsburgot ismernek, Habsburg-Lotaringiai György főherceget, neki milyen szerepe van a renden belül? 

Ami a Rend felépítést illeti: az ESGO a Nagymester, a Prokurátor, a Kancellár valamint a rendi Nagytanács (Kapitel) vezetésével működik. György magyar királyi herceg pedig a magyarországi Protektor.

A helyi szervezeteket pedig a komtur és a komturhelyettes vezeti. Őket a Prokurátor javaslata alapján Károly magyar királyi herceg nevezi ki. Természetesen a komturok is a Nagytanács tagjai.

Milyen módon világítják át a rendbe jelentkezőket, vizsgálják-e valamilyen módon, hogy szélsőségesek, például ateista, kommunista, Habsburg-ellenes, esetleg szabadkőműves ne tudjon bekerülni?  

A Rendbe csak egy vagy több tag ajánlása alapján lehet felvételt nyerni. A személyes kapcsolatok és a felvételi kérelemmel benyújtandó életrajz alapján már eleve magállapítható, hogy valaki bekerülhet-e a Rendbe.

A jelentkezőknek pedig esküt kell arra tenni, hogy a benyújtott adatok a valóságnak megfelelnek. Ellenkező esetben ez azonnali kizárást vonna maga után. Erre azonban még szerencsére nem került sor.

A felvételre ezután a Rend vezetősége tesz ajánlást Károly magyar királyi herceg felé, ő természetesen vétójoggal rendelkezik.

A felvétel évente két-három alkalommal lehetséges a Rend éves találkozóinak keretein belül. Ezek nagyon ünnepélyes, misével és rendi gyűléssel szervezett napok, minden alkalommal egy a rendhez kötődő európai városban kerülnek sorra, 2015-ben Linzben és Milánóban, 2016 tavaszán pedig Bécsben.

A tagok felvételére a szentmise keretein belül, Károly főherceg általi lovaggá ütéssel kerül sor.

Mennyire monarchista szervezet a Szent György Rend abban a tekintetben, hogy tagjai támogatnának-e egy esetleges restaurációt az OMM egykori országaiban?

Abban természetesen mindannyian egyetértünk, hogy a monarchia – és erre mind a mai napig több európai ország jó példa – az ideális államformát jelenti. Ennek megvalósítására azonban jelenleg Kelet-Közép Európában nincs reális esély.

Ugyanakkor egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy olyan szervezetek, amelyek mögött befolyásos európai uralkodóházak állnak, a háttérből jó diplomáciával, és jól szervezett hálózatokkal, sokkal hatékonyabban tudnak dolgozni és befolyásra szert tenni, akár ennek érdekében is.

Ráadásul nincsenek a napi politikai reflektorfényben és így nem kerülhetnek olyan könnyen a média és különböző és ellenséges politikai szervezetek, illetve személyek célpontjává.

Így van például arra is lehetőség, hogy a különböző pártokhoz tartozó – de alapjaiban természetesen hasonlóan konzervatív beállítottságú – aktív és sokszor nagyon magas rangú és rendű politikai vagy gazdasági tisztviselők, a pártok szűk kereteitől függetlenül, a Renden belül tudnak egymással tárgyalni és közös eredményeket elérni.

Milyen a kapcsolatuk a többi valódi lovagrenddel? Kapcsolatban vannak-e olyan király-, császárpárti szervezetekkel, mint például a Regnum! Portál Magyarországon, a Schwarz-Gelbe Allianz Ausztriában, Ceska Koruna, Organizacja Monarchistów Polskich, stb?  

Természetesen minden tagországban arra törekszünk, hogy a Rend szellemiségéhez és a Habsburg-Lotharingiai-házhoz közel álló szervezeteket, személyeket a Rend hálózatához kapcsoljuk. Ezért is nagyon örülünk és nagyon fontosnak tartjuk a kooperációt a Regnum! Portállal.

A szimpatizáns, szövetséges és tradicionális szervezetek taglétszáma pedig csak Ausztriában több ezerre becsülhető. Ezek jelentős része szintén a Habsburg-Lotharingiai-ház védnöksége alatt van. Természetesen szoros kapcsolat és kooperáció fűzi a Rendet több más európai rendhez és szervezethez is. Például az Aranygyapjas Rend kancellárja – Dr. Alexander Pachta-Reyhofen gróf, Prof. Alfred Rákóczi de Tombor Tintera, az európai Borrendek Consul Primusa és Dott. Cav. Giuseppe Vianello, a velencei San Marco Lovagrend elnöke szintén a Rend tiszteletbeli tagjai.

A Rend politikai lobbitevékenysége mellett egy rendtag milyen gyakorlati munkát végez a rend keretein belül? 

A Rend fontos feladatai közé tartozik, különböző fontos társadalmi, politikai témákban – szakértők bevonásával – pozíciós anyagok szerkesztése és ezek eljuttatása a politikai döntéshozókhoz („Think Tank” módjára). Az elmúlt három év témái a következők voltak: Katonapolitika (2013), Családpolitika (2014), Emigrációspolitika (2015).

A tagszervezetek ezenkívül saját éves programokat (előadások, konferenciák, utazások, vitafórumok, kultúrális rendezvények, különböző történelmi és politikai kiadványok és könyvek írása, kiadása stb.) állítanak össze.

Ebben nagyon fontos szerepet kapnak a rendi tagok professzionális képességei, innovációs ötletei és kapcsolatai.

Említsen néhányat az újjáalakulás óta elért legjelentősebb eredmények közül!

A legjelentősebb eredmény az az, hogy a rend fejlődése 2008-óta rendkívül dinamikusan, szinte példátlan módon és főleg minőségét tekintve nagyon kedvezően alakul. A rend Európa-szerte már egyre ismertebb.

Szervezetileg pedig tulajdonképpen egyre inkább a legfelső, összefogó funkciót látja el, a már említett sok-sok Habsburg-Lotharingiai-házhoz közel álló szervezeteken keresztül. Erre a legjobb példa az hogy, nagyon sok a politikában, gazdsági és társadalami életben jelentős és befolyásos személyiség csatlakozott már a Rendhez. A rend  tagjai szakmájuk és összeköttetéseiket tekintve Európa, sőt sok esetben világszerte sikeres tevékenységet folytatnak.

Itt érdemes azonban arra is utalni, hogy a rend egy hosszútávon gondolkodó szervezet. A célok megvalósulásának sok esetben talán csak generációk múlva lesz eredménye. Ezek az eredmények azonban, reményeink szerint időtállóak és meghatározóak lehetnek.

Ez szöges ellentétben áll a pártokkal, amelyek mindent az újraválasztásnak, a hatalom megtartásának és e miatt inkább a rövid távú tervezésnek és gondolkodásnak rendelnek alá.

Mit takar a rend életében az „elitista” fogalom? 

Az elitista fogalom itt annyit jelent, hogy olyan személyek kerülnek felvételre, akik egyrészt a Rend alapértékeit a magukénak tekintik és e szerint élnek, másrészt a saját hatáskörükben, környezetükben valamilyen módon már az elithez tartoznak.

Az elit természetesen nem egy privilégiumokkal felruházott szűk baráti vagy még rosszabb esetben családi kört jelent. Hanem személyeket, akik emberi és szakmai életútjukkal már hosszútávon megmutatták, hogy önállóan, hatalommal rendelkező személyek támogatása nélkül is többre képesek mint az átlag és ez által pozitívan hatnak környezetükre. Ezeket az embereket szokták németül „Leistungsträger”-nek, angolosan kulcsembereknek hívni (magyarul legfeljebb körülírni lehet: olyan ember, aki többlet felelősséget vállal a közösségért).

Az elit rétegeknek pedig kötelességük újra aktívan résztvenni a politikában és a közéletben! Hiszen éppen a kelet-európai országok kommunista rezsim alatt elszenvedett évtizedei – de említhetnénk a hitleri náci rezsimet is – azok, amelyek megmutatták, hogy mi történik akkor, ha nem az elit rétegek kormányozzák az országokat.

Ugyanakkor mindenki számára ismertek a Habsburg-Lotharingiai-ház évszázados sikeres kormányzásának eredményei, értékei Európában. Meggyőződésem, hogy Ausztria mind a mai napig rengeteget profitál ebből!

Jövőre lesz az ezidáig utolsó magyar királykoronázás 100. évfordulója, készülnek-e bármilyen megemlékezéssel? Várható-e, hogy Károly főherceg ez alkalomból Magyarországra látogat és beszédet mond? 

Természetesen szeretnénk, ha 2016-ban több rendezvényre is sor kerülhetne Magyarországon az ESGO keretein belül, illetve kooperációban, magyar szervezetekkel. Erre jó alkalom lenne IV. Károly koronázásának 100. vagy akár I. Ferenc József halálának 100. évfordulója is. Ezért szeretnénk 2016 őszén egy konferenciát, Károly és György főhercegek részvételével szervezni Magyarországon is.
 

Vannak-e a Szent György Rendnek kiadványai, megjelenései, rendszeres hírlevelei, honlapja, facebook csoportja, ahol az átlagember elmélyülhet a rend munkásságával, történetével, felépítésével kapcsolatban?

A Rend saját honlappal (www.georgsorden.eu) és facebook oldallal rendelkezik. Sajnos egyelőre még csak német nyelven. Azonban már 2016/17 folyamán el fog készülni az angol nyelvű oldal is, valamint tervben van a tagországok saját nyelvű honlapjainak elkészítése is. Ezen kívül, a tagok természetesen rendszeresen kapnak hírlevelet a Rend programjairól és aktuális információkat a Rend tevékenységével kapcsolatban a Prokurátortól és Kancellártól.

Lieli Gábor 1969-ben született Budapesten, 1988 óta él Ausztriában mint klarinétművész és egyetemi tanár. Feleségével, aki ugyancsak zenész, (hárfaművész) a Salzburg melletti Neumarkt am Wallerseeben laknak. Hat gyermekük van. 2009 óta Lieli Gábor a Szent György lovagrend salzburgi komtur-helyettese.