Kellemes és nagyon ritka érzés az, amikor az ember úgy érzi, hogy újraindított egy hagyományt. Valami hasonló lebegtetett mégis október eleje óta, mert az ország különböző helyeiről kerestek, szinte minden nap hárman-négyen is, a Károly-misével és zarándoklattal kapcsolatosan. Ez két éve még messze nem így volt, amikor hárman szorongtunk egy autóban és csak két ismerős jött el a közelből. Most már lázasan készülődött fiatal egyetemista, nagycsaládos apuka, tanár, őszhajú legitimista, vitéz, imádságos lelkű édesanya vagy éppen kombattáns konzervatív és ellenforradalmár.