A kommunizmus egyik nagy átka, hogy a közvéleményben bizonyos fogalmak végzetesen negatív jelentéssel bírnak a mai napig. Egedy Gergely helyesen állapította meg a Heti Válasz korábbi számában, hogy ilyen fogalom az ellenforradalom is, meglehet Magyarországon a ténylegesen forradalmi folyamatok sokkal nagyobb rombolást végeztek, mint az a néhány ellenforradalmi. Magyarország történetében van pedig győztes ellenforradalom, ez pedig az 1919-1921-es korszakhoz fűződik, illetve ellenforradalminak mondják az ezután bekövetkező kormányzósági időszakot, az ún. „Horthy-korszakot” is.

A budai királyi palota újkori és legújabbkori állapotát, építési szakaszait, a háború és újjáépítés előtti belsőket, illetve a romokat bemutató sorozatunk zárásaként, most közzéteszünk több rajzot (képet), amelyek reményeink szerint jól érzékeltetik a összehasonlítva a változtatások túlzottan funkcionális, sokszor romboló mivoltát.

Jókai Mór versét Erkel Ferenc, a magyar nemzeti himnusz zeneszerzője meg is zenésítette és úgy adták elő I. Ferenc József apostoli magyar király felséges színe előtt, Budapesten, egy templomszentelésen.

Kicsit félve vettem le a könyvesbolt polcáról Jean Sévillia, Zita a bátor császárné c. könyvét, mert attól tartottam, hogy egy hideg, unalmas tanulmányszerűen megírt, esetlegesen még Habsburg gyűlölettel is átitatott könyvet néztem ki. Szerencsére az első pár oldal után kellemesen csalódtam a könyvben.

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Kisalföld közös pályázatot ír ki az új, Szigetet Révfaluval összekötő híd elnevezésére. A lakosság ötleteiből kiválasztva szeretné a napilap és az önkormányzat a legméltóbb nevet megtalálni a megyeszékhely új hídjához.

Elérkeztünk most az Állam alaki aspektusának - monarchia versus köztársaság - kérdéséhez, amely többnyire sokkal inkább emocionális, mint racionális nézőpontból kerül megvitatásra.

A demokrácia általános elvi elbírálása adja meg a kulcsot a monarchia vagy köztársaság nagy kérdésének megítélését is. Mellőzzük itt a quaestio facti-t, azt, hogy Magyarországon ez a kérdés tényleg el van döntve; mellőzzük a magyar néplélek sajátosságaiból folyó érveket is, a csaknem ezeréves hozzászokást a Szent István koronájához, a történelmi és jogfolytonosság s a nemzeti hagyományok szempontjait. Csak az általános elvi szempontokat keressük.

Rendszerint „a mi harmadik köztársaságunkró l” beszélnek, holott valójában csak öt volt – az elmúlt száz évben. Az első az elvesztett első világháború végén jött létre 1918. november 16.-án, amikor is a Nemzeti Tanács az országházban kihirdette az első Magyar Köztársaságot, amely azonban hat hónap után kimúlt.