A Szent Korona és a koronázás közjogi jelentősége

Timón Ákos tanulmánya

Az ismeretlen monarchista: Mindszenty József

Pánczél Hegedüs János tanulmánya

 
I. Gyermekkor.

Esterházy Pál 1635. szeptember 8-án, kisasszony ünnepének hajnalán „lett e vi¬lágra”. Bölcsője Kismarton várában ringott, de derűs gyermekévei javarészt mégis nem itt, hanem a közeli Nagyhéflánban, a nádori udvarban telének el.

"A XIX. század közepén a már egész Európában elhatalmasodott liberális-szabadkőműves szellemi áramlat Szent István országában is lassan, szinte észrevétlenül terjedni kezdett. Az 1848. évi törvényhozás ennek hatása alatt több olyan törvényt hozott létre, amelyek évszázados jogfejlődésünkbe bele nem illettek s az államalkotó katolikus egyházzal szemben legalább is barátságtalan érzésről tettek tanúságot. A szabadság jelszava és a liberális felfogás, világnézet iránti lelkesedés háttérbe szorította a vallásos érzést és az Egyházhoz való ragaszkodást csökkentette." (Idézet a bevezetésből)

Prof. Molnár Tamás: A liberális hegemónia

Koháry környezetének hatását és saját meggyőződését követve, a királypárt egyik legelszántabb harcosa volt s midőn emiatt egy honfi-ellenség fékezetlen gyűlöletének áldozata lett, oly nemes lélekkel s férfias rendületlenséggel viselte sanyarú gyötörtetését, hogy már emiatt is tisztelettel hódol meg előtte, aki nem osztozik is politikai nézeteiben.

Azon férfiak között, kiknek tettei által Magyarország elő korai oly gazdag fényben ragyognak, Kohári István úgy tűnik fel, mint egyike a szellemi erő és polgári hűség legszebb képeinek, melyet az emberiség nemtője jó és balszerencse kedvezéseinek és ostromának teve ki, s midőn annak csábjait tántorodás nélkül, ennek veszélyeit hősi állhatatossággal keresztülküzdé vala, felállította mint csendes zajtalan nagyság emlékét, például s ösztönül az utókorok ivadékainak. Ily lélekbe egykét tekintetet vetni nem lehet nem-kedves dolog a lélektan és história barátja előtt.