A legitimizmus és a szabad királyválasztó fogalmat pontatlanul használjuk, amikor a királykérdésről beszélünk, állapítja meg Vargyai Gyula. Lényegét tekintve Vargyai elfogadja Molnár Kálmán álláspontját. „ A jogfolytonosság azt jelenti, hogy jogszabályok alkotása, változtatása vagy eltörlése csupán az alkotmány értelmében arra hivatott tényezők által eszközölhető.” (1). Vargyai szerint a két fogalom pontatlan és látens módon jelentkezett az ellenforradalmi államban. A két álláspont szerint alapvetően a királykérdés problematikájának van egy bel-és egy külpolitikai vonatkozása. A külpolitikai tényezők a királykérdést illetően meghatározó jelleggel bírnak, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a nemzetközi viszonyrendszert követően, belpolitikai téren is alakot nyert a királykérdés.

A magyar jogfolytonosságot 1946-ban - a köztársaság kikiáltásával - megszakították, s azt a mai napig, tehát 1989-ben sem, állították vissza itthon.Molnár professzor itteni kivonatát azért is ajánljuk ezért, mert tisztán látszik belőle, hogy egy másik perspektívából szemlélve a népszuverenitásnak van alternatívája most is Magyarországon, az apostoli királyságunk, a Szent Korona-tan és a történelmi alkotmányunk helyreállításával.